Nő az igény a digitális ügyintézés iránt, de a Közjegyzői kamara szerint sok az aggály

2021. 10. 27., 10:45

Bár Európa-szerte egyre nő az igény a digitális ügyintézés iránt, térnyerését még mindig gátolják ellenőrzési és azonosítási akadályok – hívja fel a figyelmet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK).

A MOKK példaként hozza közleményében, hogy nagy igény van egyebek között közokiratok készítésére videókonferencia keretében, illetve, hogy online lehessen gazdasági társaságokat alapítani. Ez utóbbit az Európai Bizottság is elvárja: a társasági jogra vonatkozó irányelv kötelezi a tagállamokat, hogy 2022. augusztus 1-jétől teljesen online eljárásokat biztosítsanak a kft.-k létrehozására.

Ugyanakkor elektronikus aláírással még csak az állampolgárok töredéke rendelkezik, holott ez lenne az első lépés a teljesen online ügyintézéshez – veti fel a MOKK.

A kamara rámutat: a technikai keretek országszerte kevés helyen biztosítják az elektronikus azonosításra alkalmas személyi igazolvány használatát. Magyarországon az erre alkalmas személyivel rendelkezőknek csak a 30 százaléka igényli az elektronikus aláírást, és ők se nagyon tudják használni. Azt pedig mindenki elutasítja, hogy a kamera felé tartott személyes okmánnyal lehessen azonosítani.

Fontos, hogy valóban az ügyfél akarata kerüljön az okiratba, ehhez viszont biztosítani kell a kényszerítés kiszűrését, hiszen előfordulhat, hogy a kamera előtt ülőre fegyvert tartanak. A kamara úgy véli, az akadályok idővel biztosan el fognak tűnni, és az okiratok egy része virtuálisan készül majd. A személyes eljárás emellett fenn fog maradni, a hatályos szabályozás szerint a végintézkedéseknél és a személyi állapotot érintő iratoknál kizárólagos marad.

Az Európai Bizottság digitális irattárcát javasol a tagállamoknak, amelyek össze tudják kapcsolni a nemzeti digitális személyazonosságot más személyi tulajdonságokkal, például bankszámla, diploma, jogosítvány igazolásával, illetve tanúsítják az eljáró személy hivatali minőségét is – ismertette a terveket a közleményben a MOKK elnöke. Az új európai személyazonossági tárcák lehetővé tennék a hozzáférést online szolgáltatásokhoz magánjellegű azonosítás, vagy személyes adatok szükségtelen megosztása nélkül.

A kamara szerint blokklánc-technológiával a nemzeti meghatalmazás-nyilvántartások is összekapcsolhatók európai szinten, ami megakadályozhatja a visszaéléseket. A MOKK úgy véli, egy ilyen rendszer Magyarországon is segíthetné a meghatalmazások ellenőrzését. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS