Nő az igény a digitális ügyintézés iránt, de a Közjegyzői kamara szerint sok az aggály

2021. 10. 27., 10:45

Bár Európa-szerte egyre nő az igény a digitális ügyintézés iránt, térnyerését még mindig gátolják ellenőrzési és azonosítási akadályok – hívja fel a figyelmet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK).

A MOKK példaként hozza közleményében, hogy nagy igény van egyebek között közokiratok készítésére videókonferencia keretében, illetve, hogy online lehessen gazdasági társaságokat alapítani. Ez utóbbit az Európai Bizottság is elvárja: a társasági jogra vonatkozó irányelv kötelezi a tagállamokat, hogy 2022. augusztus 1-jétől teljesen online eljárásokat biztosítsanak a kft.-k létrehozására.

Ugyanakkor elektronikus aláírással még csak az állampolgárok töredéke rendelkezik, holott ez lenne az első lépés a teljesen online ügyintézéshez – veti fel a MOKK.

A kamara rámutat: a technikai keretek országszerte kevés helyen biztosítják az elektronikus azonosításra alkalmas személyi igazolvány használatát. Magyarországon az erre alkalmas személyivel rendelkezőknek csak a 30 százaléka igényli az elektronikus aláírást, és ők se nagyon tudják használni. Azt pedig mindenki elutasítja, hogy a kamera felé tartott személyes okmánnyal lehessen azonosítani.

Fontos, hogy valóban az ügyfél akarata kerüljön az okiratba, ehhez viszont biztosítani kell a kényszerítés kiszűrését, hiszen előfordulhat, hogy a kamera előtt ülőre fegyvert tartanak. A kamara úgy véli, az akadályok idővel biztosan el fognak tűnni, és az okiratok egy része virtuálisan készül majd. A személyes eljárás emellett fenn fog maradni, a hatályos szabályozás szerint a végintézkedéseknél és a személyi állapotot érintő iratoknál kizárólagos marad.

Az Európai Bizottság digitális irattárcát javasol a tagállamoknak, amelyek össze tudják kapcsolni a nemzeti digitális személyazonosságot más személyi tulajdonságokkal, például bankszámla, diploma, jogosítvány igazolásával, illetve tanúsítják az eljáró személy hivatali minőségét is – ismertette a terveket a közleményben a MOKK elnöke. Az új európai személyazonossági tárcák lehetővé tennék a hozzáférést online szolgáltatásokhoz magánjellegű azonosítás, vagy személyes adatok szükségtelen megosztása nélkül.

A kamara szerint blokklánc-technológiával a nemzeti meghatalmazás-nyilvántartások is összekapcsolhatók európai szinten, ami megakadályozhatja a visszaéléseket. A MOKK úgy véli, egy ilyen rendszer Magyarországon is segíthetné a meghatalmazások ellenőrzését. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.
2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS