Nem szűnik meg, csak átalakul az értékbecslői szakma

2021. 02. 09., 18:15

A Pénzügyminisztérium rendeletmódosításának értelmében a jövőben lehetségessé válik a statisztikai alapú ingatlan-értékbecslés, de a lakásérték 80 százaléka helyett annak 60 százalékáig lehet majd eladósodni vele. Vincze Krisztián, a GV Hitelközpont országos hitelközvetítő hálózat ügyvezető tulajdonosa felhívta rá a figyelmet, hogy egyelőre csak Budapesten, az agglomerációban, megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban vehető majd igénybe az új szolgáltatás és csak a tipizálható ingatlanoknál, amilyenek például a 150 négyzetméter alatti lakások is. A szakember szerint az értékbecslők munkája átalakul, az egyszerűsítéssel az ingatlanvásárlók pénzt takarítanak meg.

A magyar kormány még tavaly novemberben jelentett be több olyan intézkedést is, amelyek egyszerűbbé, olcsóbbá és gyorsabbá tehetik a lakáshitelek felvételét. Ennek értelmében már akkor tudni lehetett, hogy 2021-ben egyszerűsödni fog a közjegyzői ügyintézés, melynek részletei a napokban jelentek meg a Magyar Közlönyben.

A pénzügyminisztériumi rendeletmódosítás több kikötést is alkalmaz a statisztikai alapú ingatlan-értékbecslés alkalmazásával kapcsolatban.

Biztonságos játék a 60 százalékos eladósodás

Vincze Krisztián
, a GV Hitelközpont országos hitelközvetítő hálózat ügyvezető tulajdonosa elmondta, a rendelet egyik legfontosabb eleme, hogy az eddigi 80 százalék helyett csak a lakásérték 60 százalékáig lehet eladósodni vele, aminek érthető okai vannak.

„Még a tipizálható ingatlanok, így egy lakótelepen található több ezer, gyakorlatilag egyforma alapterületű, hasonló paraméterekkel rendelkező panellakás esetében is lehetnek lényegi eltérések. A 60 százalékos határral úgymond kellő ráhagyást hagynak a hitelekre annak érdekében, hogy később senkit ne érjen kellemetlen meglepetés a törlesztés ideje alatt” – magyarázta a szakember.

Felhívta rá a figyelmet, hogy a statisztikai alapú értékbecslésnek nincsen semmilyen költsége, tehát ez az összeg az ingatlanvásárlók zsebében marad. Ugyanakkor, ha valaki el akar térni ettől annak érdekében, hogy nagyobb értékű hitelt vehessen fel, ezt továbbra is igényelheti, de ahogy eddig, úgy ezután is ki kell fizetnie az értékbecslési díjat.

Falun nincs mihez hasonlítani az ingatlanokat

Vincze Krisztián arról is szót ejtett, hogy a rendelet szerint az adatbázis alapú értékbecslés csak akkor alkalmazható, ha a megvásárolni kívánt ingatlan Budapesten, megyeszékhelyen, megyei jogú városban vagy a főváros agglomerációjához tartozó településen van.

„A családi házak esetében például nehéz is lenne értékbecslést végezni látatlanban, hiszen a földhivatalokban csak a telkek alapterületét látják, a ráépített házét egyáltalán nem. Falvakban továbbá teljesen más a helyzet, hiszen ott kevésbé a tömeges tranzakciószámok jellemzők, így nehezebb pusztás statisztikai adatok alapján értékelni az ingatlanokat” – mondta.

A rendeletmódosítás pozitívumaként értékelte még az értékbecslési díj megszűnése mellett, hogy ezáltal jelentősen felgyorsulhat az értékbecslés. A szakembereknek nem kell kimenniük az ingatlanhoz, nem kell felvinniük az eredményeket a rendszerbe, az alapadatokat egyből fogják látni a bankok és könnyebben meghatározhatják az ingatlanok becsült értékét.

A GV Hitelközpont országos hitelközvetítő hálózat ügyvezető tulajdonosa azt mondta, az értékbecslői szakma nem szűnik meg, de átalakulhat, mivel a nagyvárosokban ezen túl többségben statisztikai alapon becsülik meg majd az ingatlanok értékét. Azt kizártnak tartja, hogy ők emiatt munka nélkül maradnának, vagy leépítések kezdődnének a közeljövőben.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS