Nem kapkodnak a számlák kifizetésével az építőiparban

2019. 01. 21., 15:30

Nőtt a határidőre kifizetett számlák aránya tavaly, és az átlagos fizetési késedelem is rövidült két nappal – derül ki a Bisnode cégcsoport év végi adataiból.

Továbbra is javuló tendencia figyelhető meg a hazai fizetési morálban - állapítja meg hétfői közleményében az üzleti információ-szolgáltató. A vizsgált, cégek által kiállított számlák több mint 72 százalékát határidőre kifizették, emellett az átlagos késedelem 18-ról 16 napra, az átlagos fizetési határidő pedig 29 napról 27 napra csökkent.

A számlák értékét tekintve javult az extrém késések mutatója is, 60 napon túli késés 3,77 százalékkal kevesebbszer fordult elő, mint tavaly. A 90 napon túl rendezett számlák aránya 1 százalék alatt maradt, 0,66 százalékos volt, ami lényegében megegyezik a tavalyi értékkel.

Az iparágak közül a fizetési hajlandóságban egyértelmű a kiskereskedelem fölénye, itt a számlák értékének csaknem 85 százalékát rendezték határidőre. A sereghajtó az információ, kommunikáció ágazat volt, ahol az összes kiállított számla 46,83 százalékának ellenértéke érkezett be időben, de az építőiparban és a papíriparban sem érte el az időben rendezett ellenérték az 50 százalékot.

A pénzükhöz leghamarabb a bútoripari ágazatban működő cégek juthattak, a Bisnode adatai szerint az előző évhez képest 10 napot javítva átlagosan 29 nap alatt kapták meg számláik ellenértékét. A leghosszabb ideig a gépipari cégek várhattak, számszerűsítve 55 napot.

A textilipar területén dolgozó cégeknél 10 napos volt az átlagos fizetési késedelem a Bisnode 2018-as adatai szerint, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása területén 11 napos, a kiskereskedelemben pedig 12 napos. A notórius késők a művészet, szórakoztatás, szabad idő területén működtek, ahol 25 nap, az ingatlanügyletek területén, ahol 24 nap, illetve
a humán-egészségügyi, szociális ellátásban, ahol 23 nap volt az átlagos késedelem.

Az extrém későn kifizetett számlák aránya két ágazatban volt kiugróan magas, a papíriparban és az építőiparban. Mindkét iparág rontott is a tavalyi értékein, az előbbinél az összes számla értékének 4,11, utóbbinál 4,72 százalékának kifizetésére várhattak akár három hónapon túl is a szállítók.

A legpontosabban fizető cégek Csongrád megyéből kerültek ki, a legrosszabbul pedig Zala megye teljesített, ahol ez az arány alig volt több, mint 46 százalék.

Az átlagos késés a Bisnode tavaly év végi adatai szerint Komárom-Esztergom megyében volt a legalacsonyabb, 11 nap, Nógrád megyében pedig a legmagasabb, 28 nap.

A legtöbbet, 52 napot Nógrád megyében kellett várni arra, hogy egy cég a pénzéhez jusson, a legkevesebbet pedig, 38 napot Bács-Kiskun megyében.

Az extrém késésekben jól teljesítettek a megyék, a fővárost kivéve, ahol az összes számla értékének 1,81 százalékát is elérte a 90 napon túl rendezett számlák aránya, a többieknél ez az érték jóval 1 százalék alatt maradt. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS