Nagy bajban vannak a benzinkutak, a VOSZ a terhek megosztását javasolja

2022. 02. 17., 14:41

Az árak befagyasztása miatt számos gépjárműüzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozás mehet tönkre, személyes egzisztenciák kerülhetnek veszélybe. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége közzétette javaslatait a probléma kezelésére.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége bízik a gazdasági kormányzat intézkedéseiben. Elfogadjuk, hogy össztársadalmi érdek az üzemanyagok árának maximálása és az élelmiszerár-stop bevezetése egyes alapvetőnek ítélt élelmiszerek esetében. Azt is tudomásul tudjuk venni, hogy a három hónapos üzemanyagár-befagyasztás további három hónapra történő meghosszabbítása is a magyar társadalom érdekében történik.

Vállalkozói érdekképviseletként azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül tagjaink, az érintett vállalkozók véleményét. Az élelmiszer-kisboltok sem örülnek az árstop rendelkezéseinek, nem értik, hogy miért pont nekik és miért csak nekik kell viselni a megnövekedett inflációból és más – rajtuk kívül álló – okokból megnövekvő fogyasztói árak piacidegen, hatósági ár alkalmazásával történő letörésének terheit. Nem nyugodtak és messze nem elégedettek, de egyelőre nagyobb bajt nem jeleznek.

Más a helyzet a benzinkutakkal, pontosabban a többnyire magyar kézben lévő, gépjárműüzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozásokkal. Sokan közülük érdekvédelmi szövetségünk tagjai. Ők bizony elkeseredettek. Számukra most járt volna le a három hónapos hatósági árplafon alkalmazásának kötelezettsége, de az intézkedés újabb negyed évre meghosszabbításra került, így immár fél évre szól. Idő közben tovább nőtt az infláció és a világpiaci árak is felfelé indultak, amelyet a nagykereskedelmi üzemanyagár – amit nem érint a hatósági árplafon – hűen követ.

A kis kutakon ezzel szemben – a 480 forintos maximált ár miatt – ma még „csak” 8–9 forint veszteség van egy liter gázolajon, péntektől már 14 forint a „bukó”. Ez a kutak forgalmától függően milliós vagy többmilliós veszteséget „termel” havonta. Egy kisvárosi, főleg egy falusi benzinkút esetén az ott működő üzlet (shop) nem tudja ellentételezni a veszteséget. A vállalkozás tehát arra kényszerül, hogy ha működni akar, akkor tőkevesztést hajtson végre!

Az érintett üzemanyagok értékesítését a rendelet értelmében sem korlátozni, sem leállítani nem lehet, ellenkező esetben egy másik szolgáltató veszi át az üzemeltetést. Lakonikus rendelkezés, ami – természetesen ezt is elfogadjuk – az ellátás biztonságát hivatott szolgálni. Egy benzinkút üzemeltetésének biztonságos átadása-átvétele azonban nem megy egyik napról a másikra, így ezt a célt nehéz lenne elérni. De gondoljunk bele, hogy mit is jelentene mindez a vállalkozó számára! Egy üzemanyag-forgalmazó kisvállalkozás rendkívül szigorú előírásoknak, állandó vizsgálatoknak és minősítéseknek kell újra és újra megfeleljen, a megtermelt nyereség nagy részéből fejlesztenie kell a technológiát és a biztonságot ahhoz, hogy működhessen.

Az évek során a sok millió liter üzemanyag után a vállalkozó mennyi adót és járulékot fizetett be, nem is beszélve a beruházásokról, az alkalmazottak fizetéséről és mindezek utáni közterhekről. A magántulajdonú, sokszor családi tulajdonban lévő, évtizedek (vagy éppen egy élet) munkájával és visszaforgatott nyereségével fejlesztett vállalkozás mindezek után most, néhány hónap alatt – nemhogy önhibáján kívül, de tudatos veszteségképzést követően – tönkremegy, hogy valaki aztán átvegye és üzemeltesse. Persze, csak átmenetileg...

És ha ez sem volna elég, akkor még az évek során összegyűjtött családi vagyon, a személyes egzisztencia is veszélybe kerülhet: hiszen a fejlesztésekre és más finanszírozási igényre ezek a vállalkozók jellemzően banki hiteleket vettek fel, a hitel visszafizetésének fedezete pedig a folyamatos és stabil működésből származó árbevétel. Ha ez megszűnik, ha az üzemeltetést más veszi át, akkor a bankhitel felmondásra kerülhet és jöhet a biztosítékok érvényesítése, amely jellemzően a családi ház, vagy lakás és a tulajdonos magánszemély készfizető kezessége.

Nem akarunk kitérni részletesen sem a magántulajdon szentségére, sem a hatósági ármegállapítás törvényi kereteire és elveire, sem a jogbiztonságra, mert biztosak vagyunk abban, hogy gyakorlatias, megoldásra törekvő tárgyalással – ahogy a koronavírus-járvány elmúlt majd’ két évében mindeddig sikerült – most is tudunk gyors és hatékony megoldást találni az érintett vállalkozók problémájára. A megoldás lényege az, hogy ne egyedül a magyar üzemanyag-kiskereskedő vállalkozások viseljék a hatósági ármegállapítás terheit, hanem – ha az valóban társadalmi érdek – a társadalom több csoportja és az állam is vállaljon szerepet benne!

Ilyen megoldás lehet például az, hogy a nagykereskedelmi ár alakulásához kötjük a hatósági kiskereskedelmi ármaximumot, így egy minimális nyereséget biztosítva a vállalkozóknak a fennmaradáshoz. Meg kell vizsgálni az érintett vállalkozói kör - jellemzően magyar kkv-k - számára kárenyhítő juttatás biztosításának a lehetőségét a veszteség, árbevétel, forgalmazási mennyiség arányában. Megvizsgálandó a nagykereskedelmi ár maximalizálásának lehetősége is, hogy ne csak a kiskereskedelem kisvállalkozói viseljék a terheket, hanem a tőkeerős nagykereskedő is részt vállaljon benne.

Az ármaximálás átmeneti idejére kedvezményes pénzügyi lehetőséget is lehet biztosítani az érintetteknek (pl. kamatmentes áthidaló hitel, pl. a Széchenyi Kártya Program keretében). Kiegészítő, de rendkívül fontos eszköz lehet az is, hogy – a kiszámíthatóság és kalkulálhatóság kedvéért, a bizonytalanság elleni fellépésként – deklarálásra kerülne, hogy a mostani intézkedés nem hosszabbodik meg ismételten, vagy ha igen, akkor a benzinkutasok a veszteségeikért ellentételezést kapnak. A fenti eszközöket kiegészítheti adó- és járulék-kedvezmény is, a vállalkozás és alkalmazottjai tekintetében, a vállalkozók kitartását erősítendő, az elbocsájtásokat megelőzendő.

A fenti megoldási javaslatok egymással kombinálva is megvalósíthatók és nyitottak vagyunk további ötletekre is.

Bízunk abban, hogy a gazdasági kormányzat nem hagyja magára az árstop miatt a megszűnés szélére került kisvállalkozókat: ezért akarunk tárgyalni és megegyezni!

 

Perlusz László,
a VOSZ főtitkára

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022-10-02 19:53:33
Áprilisban és májusban olyan sok esőt esett, majd olyan agresszív lisztharmat támadta meg a szőlőt, amilyennel tisztességben megőszült borászok sem találkoztak még soha életükben arrafelé.
2022-09-30 19:22:00
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség éves közgyűlésén az OAH vezetői megbeszéléseket folytattak az amerikai, az argentin, a bolgár, a finn, a horvát, a lengyel, a marokkói, a román, a szerb és a török hatóság képviselőivel.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  Rovathírek: GUSTO

Áprilisban és májusban olyan sok esőt esett, majd olyan agresszív lisztharmat támadta meg a szőlőt, amilyennel tisztességben megőszült borászok sem találkoztak még soha életükben arrafelé.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS