Februárhoz képest nincs elmozdulás a megkérdezett 130 hazai cégvezető jövőkép érzetében. Stabilizálódott közérzetről, az ágazati szektorok hozzáállásában némi átrendeződésről, és összehangolódott álláspontokról számol be az OPTEN és a Bridge Budapest májusi hangulatfelmérése.
Az OPTEN-Bridge Business Jövőkép Mátrix olyan negyedévente megismételt üzleti és privát hangulatfelmérés, melynek célja, hogy a turbulensen változó üzleti környezetben tisztább képet nyújtson arról, milyen hangulatban vannak épp a cégvezetők itthon. A Jövőkép Mátrix 1-től-10-ig terjedő skálán, két síkon vizsgálja, hogyan alakul a cégvezetők jövőképe. A skálán 5 alatt negatívba, 5 felett pozitívba fordulnak az érzetek. A jelenlegi és a három hónap múlva esedékes jövőképre is rákérdez a kérdőív, melyről a megkérdezettek cégvezetői és személyes szinten is nyilatkoznak.
A tavaly év végi csekély mértékű pozitív hangulatot (5,77) és romló gazdasági környezetet prognosztizáló jövőképet (5,65), 2023 év elején egy nagyobb optimista fordulat és jóval reménytelibb vízió követett (7,0-ás és 7,2-es értékekkel). Nyár elejére úgy tűnik, bár ez az optimizmus kitartott, de stagnál, s nem billen még pozitívabb irányba.
Dr. Csorbai Hajnalka, az OPTEN stratégiai igazgatója és az elemzés vezetője a májusi friss adatok alapján arról számolt be, hogy a megkérdezett üzleti vezetők az előző negyedévhez képest ugyanazon a pozitív szinten érzékelik mind a jelenlegi, mind a jövőbeni kilátásaikat, legyen szó akár egyéni akár üzleti jövőképükről. 10-es skálán továbbra is 7-es az aktuális helyzetértékelés mértéke, s a három hónapra előretekintő jövőképérzet is megmaradt az enyhén optimistább 7,2-es átlagértéken. Csak az építőipar hangulata adhat okot a borúlátásra a csökkenő tendenciát mutató 5,8-as aktuális és 6,2-es jövőbe tekintő átlagértékkel.
Az optimizmus jelenleg az iparban a legerőteljesebb, leszorítva a szolgáltatásokat az első helyről, de azért nem szomorkodik ez a terület sem; hasonlóan a kereskedelemmel, mindkettő átlag feletti érzettel bír. Legborúlátóbb továbbra is az építőipar, amely már két időszakban is átlag alatti érzettel bírt. A megkérdezett építőipari ügyvezetők hangulatának átlagértéke 6,3 pontról 5,8 pontra csökkent, ami jól mutatja, hogy az itt működő cégek vezetői jelenleg sem számítanak sok jóra.
Negyedéves előrevetítésben sincs elmozdulás a megkérdezett cégvezetők érzetében, az előrejelzés 7,2 pontos átlagértéket mutatva maradt továbbra is optimista. Előre tekintve is az ipari szereplők a legpozitívabbak, ők már közel 8 pontot jeleztek előre! A borúlátás az építőiparban a jövőt illetően csak tovább fokozódik, 6,5 pontos átlagról 6,2-re csökkent. A hangulatindex bizonyos üzleti körökben már a negatív tartományban mozog, s 4,5 pontos átlagértéket mutatva jelezi, hogy az építőipari szereplők már nem reménykednek pozitív változásban.
A nyár eleji elemzéshez az adatokat 130 olyan progresszív cég tulajdonosa vagy gazdasági vezetője szolgáltatta, akik főképp a nagyobb árbevétellel (100 millió vagy 1 milliárd feletti) rendelkező cégek szegmensébe tartoznak. A válaszadók felét a szolgáltatási szektor, több, mint harmadát a kereskedelmi szektor képviselői adták. A kérdőívet kitöltők 15 százaléka az építőiparból, míg 5 százaléka egyéb ipari ágazatból érkezett. A mezőgazdaság nem képviseltette magát, ezért az agráriummal nem foglalkozik az elemzés.
Az eredményekben a tulajdonosi szemlélet is jól tükröződik vissza, hiszen a cégtulajdonosok képviselték a válaszadók közel kétharmadát, míg a fennmaradó egyharmad válaszadó alkalmazott cégvezető volt. A számok azt mutatják, hogy a tulajdonosok és cégvezetők elvárásai és érzetük összehangolódott, jövőképük tekintetében szinte nincs különbség közöttük.
A nemek aránya a válaszoknál továbbra is a férfiak felé billen, hasonlóan az előző negyedévhez képest, több mint 80 százalék volt a férfi válaszadók aránya az összesítésben. A férfi tulajdonosok és vezetők továbbra is kicsit pesszimistábban látják a környezetet, mint a női társaik, a köztük lévő különbség azonban csupán egy-két tizednyi százalékpontra csökkent, azaz az álláspontok itt is közelítettek.
Az OPTEN a Bridge Budapest Vállalható Üzleti Kultúráért Kezdeményezés Nagykövete, ezért karolták fel közösen azt az ügyet, hogy negyedévente megismételt hangulatfelmérésükkel tisztább helyzet és jövőképet és iránymutatást nyújtsanak a változó gazdasági környezetben elbizonytalanodó döntéshozóknak. Az adatgyűjtésben saját üzleti közösségük mellett első számú partnerük a Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége (MVÜK). A hazai cégvezetők elérésében emellett segítséget nyújtott még az ÉVOSZ, a Joint Venture Szövetség és a PP Konferencia üzleti közössége. A hangulatfelmérés következő kampánya 2023. szeptember-októberére várható frissülő helyzetképpel.
Az elmúlt két negyedév eredményei megtalálhatók az OPTEN honlapján az alábbi linkeken: itt és itt.
Budapesten alakítja ki új üzleti szolgáltató központját a Janus Henderson globális alapkezelő vállalat.
Gyorsabban haladnak a tervezettnél a paksi atomerőmű bővítésének munkálatai, így már a december 15-én kezdődő héten el tudják kezdeni a szakemberek az első beton öntését közvetlenül megelőző műszaki feladatok végrehajtását – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter december 9-én Moszkvában.