Monostori híd lesz az épülő komáromi átkelő neve

2020. 05. 23., 14:30

A magyar-szlovák közös beruházásban a kivitelezés utolsó szakaszában járó új komáromi Duna-híd a kétoldalú munkacsoport javaslata szerint a Monostori híd nevet kapja – közölte Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára szombaton az MTI-vel.

Az államtitkár kifejtette: a névválasztást az indokolja, hogy a híd Duna jobb partjára eső vége Komárom Koppánymonostor városrészében található. Az elnevezés mellett szól, hogy az átkelő közelében áll a komáromi erődrendszer részét képező Monostori erőd, Közép-Európa legnagyobb újkori erődje. Előzményei a messzi régmúltba nyúlnak vissza, a Római Birodalom idején Pannónia provincia egyik legjelentősebb központja volt Brigetio, a katonai tábor és polgárváros kelta eredetű neve várat, erődöt jelent.

A Monostori híd (szlovák változatban Most Monoątor) nevet a Földrajzinév-bizottság első helyen javasolta, véglegesítéséről is ez a testület dönthet, a kezdeményezést a szlovák fél támogatta - tette hozzá Mosóczi László.

Az új Duna-híd kivitelezése a befejezéséhez közeledik, a közelmúltban sikeresen zajlott le a terhelési próbája. A napokban elkészül az aszfaltburkolat, folytatódik a közvilágítási oszlopok, korlátok elhelyezése, a híd monitoring és riasztó rendszerének telepítése, a lámpák, hajózási jelzések felszerelése.

Mosóczi László kiemelte, hogy az új Duna-híd munkálatai a tervek szerint a nyár végéig lezárulnak. A híd közel 100 kilométeren hiányzó teherforgalmi átkelési lehetőséget teremt, miközben tehermentesíti Komárom és Révkomárom belvárosát.

A magyar-szlovák közlekedési kapcsolatok folyamatosan bővülnek, 2020 végén a két főváros között létrejött a teljes értékű autópályás összeköttetés. Az M30 folyamatban lévő kivitelezésével Budapesttől Miskolcon át Kassáig végig sztrádán autózhatunk majd. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-31 19:35:00
Közel akkora áremelkedést hozott az első két hónap rekordkereslete a fővárosi ingatlanpiacon, mint amit előtte egy teljes év alatt regisztráltak a Duna House szakértői. A használt ingatlanok négyzetméterenkénti átlaga Budapesten 6 százalékos drágulást követően megközelítette az 1 millió forintot, de Rákosmentén, Pestszentlőrincen, Pestszentimrén és Soroksáron még akadnak megfizethetőbb lokációk.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.
2025-03-28 15:20:00
A NAV-Mobilt azoknak is érdemes letölteni, akiknek gondot okoz a gépjárműadó egyösszegű befizetése. Az EU legegyszerűbb részletfizetési kedvezménye a NAV mobilapplikációjában érhető el: egy koppintással igényelhető az akár 5 havi pótlékmentes részlet. Annak ellenére, hogy a gépjárműadó fizetési határideje április 15-e, már 14 ezer részletfizetési kérelem érkezett a NAV-hoz az applikáción keresztül.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS