Monostori híd lesz az épülő komáromi átkelő neve

2020. 05. 23., 14:30

A magyar-szlovák közös beruházásban a kivitelezés utolsó szakaszában járó új komáromi Duna-híd a kétoldalú munkacsoport javaslata szerint a Monostori híd nevet kapja – közölte Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára szombaton az MTI-vel.

Az államtitkár kifejtette: a névválasztást az indokolja, hogy a híd Duna jobb partjára eső vége Komárom Koppánymonostor városrészében található. Az elnevezés mellett szól, hogy az átkelő közelében áll a komáromi erődrendszer részét képező Monostori erőd, Közép-Európa legnagyobb újkori erődje. Előzményei a messzi régmúltba nyúlnak vissza, a Római Birodalom idején Pannónia provincia egyik legjelentősebb központja volt Brigetio, a katonai tábor és polgárváros kelta eredetű neve várat, erődöt jelent.

A Monostori híd (szlovák változatban Most Monoątor) nevet a Földrajzinév-bizottság első helyen javasolta, véglegesítéséről is ez a testület dönthet, a kezdeményezést a szlovák fél támogatta - tette hozzá Mosóczi László.

Az új Duna-híd kivitelezése a befejezéséhez közeledik, a közelmúltban sikeresen zajlott le a terhelési próbája. A napokban elkészül az aszfaltburkolat, folytatódik a közvilágítási oszlopok, korlátok elhelyezése, a híd monitoring és riasztó rendszerének telepítése, a lámpák, hajózási jelzések felszerelése.

Mosóczi László kiemelte, hogy az új Duna-híd munkálatai a tervek szerint a nyár végéig lezárulnak. A híd közel 100 kilométeren hiányzó teherforgalmi átkelési lehetőséget teremt, miközben tehermentesíti Komárom és Révkomárom belvárosát.

A magyar-szlovák közlekedési kapcsolatok folyamatosan bővülnek, 2020 végén a két főváros között létrejött a teljes értékű autópályás összeköttetés. Az M30 folyamatban lévő kivitelezésével Budapesttől Miskolcon át Kassáig végig sztrádán autózhatunk majd. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-09 14:40:00
2026 negyedik negyedévében a magyar munkáltatók 37 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerőkeretét, miközben csökkentést csupán 13 százalékuk jelez előre. Ilyen mértékű pozitív várakozás a piaci szereplők körében az elmúlt öt évben nem fordult elő – derül ki a Manpower Magyarország ma közzétett Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS