Minden második magyar internetező volt már áldozata kibertámadásnak

2024. 05. 30., 11:10

A magyar internetezők 57 százaléka esett már áldozatául online csalásnak, adathalászatnak, hackelésnek vagy vírustámadásnak – derül ki a kiberbiztonsággal foglalkozó Sicontact Kft. és a gkid közös felméréséből.

A 18 év feletti, online is vásárló internetezők reprezentatív felmérése alapján az internetezők 68 százaléka használ vírusirtót, csaknem egyharmaduk viszont azért nem használ védelmi programot, mert úgy ítéli meg, hogy nincs rá szüksége, és saját maga ki tudja szűrni a gyanús dolgokat.

Ennek ellenére a magyar internetezők 57 százaléka nyilatkozott úgy, hogy esett már áldozatául online csalásnak, adathalászatnak, hackelésnek vagy vírustámadásnak, közel negyedük tapasztalt már olyat, hogy kéretlen felugró ablakok és weboldalak jelentek meg, valamint lelassultak az eszközeik (14 százalék), de arra is volt példa, hogy anyagi kárt okoztak a bankkártyaadataik ellopásával.

Csizmazia-Darab Istvánt, a Sicontact Kft. kiberbiztonsági szakértőjét, aki szerint már csak a kártevők száma miatt is nagyon nehéz feladat lenne, hogy saját magunktól felismerjük őket: az AV Test szerint 1,3 milliárd egyedi kártékony kód van jelenleg a világon, és ennyi, folyamatosan fejlődő kártékony kódot még a legtudatosabb felhasználók sem tudnak kiszűrni.

Az üzleti és otthoni biztonságtechnikai szoftvermegoldások nemzetközi szállítója, az ESET termékek hazai forgalmazójának szakértője hozzátette, az ESET és a Sicontact közös célja, hogy a felhasználókat meggyőzzék arról, a digitális biztonság alapszükséglet, amelyre figyelnünk és áldoznunk kell.

A 18-29 év közötti korosztály tartja a legkevésbé valószínűnek, hogy vírustámadás éri őket, jóllehet körükben is a válaszadók közel fele (48 százalék) esett már áldozatul valamiféle online támadásnak.

A felmérés szerint azok közül, akik használnak vírusirtót, a legtöbben a laptopjukat védik így (71 százalék), amit az asztali gép követ (48 százalék), telefonon 44 százalék használ védelmi megoldást, pedig az ESET kiberbiztonsági szakértői hangsúlyozzák, hogy az androidos készülékek védelem nélkül óriási kockázatnak vannak kitéve. A tableten (12 százalék) és az okos televízión (5 százalék) történő használata viszonylag kevesekre jellemző, pedig ezek ellen is léteznek támadások. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS