Gátolják a magyar cégek növekedését a nemfizető ügyfelek és a hiteltartozások

2022. 06. 29., 19:27

Növekedési gátat jelentenek a magyar cégeknek a nemfizető ügyfelek és a hiteltartozások – derül ki az Intrum 2022-es reprezentatív Európai Fizetési Jelentéséből (EPR).

A felmérésben a magyar válaszadók 43 százaléka arról számolt be, hogy a nemfizetések miatt nem tud új munkavállalókat felvenni, 41 százalék pedig nem tud másféle, új befektetésekbe kezdeni. Sok esetben a késedelmes fizetés a vállalat jelenlegi működését is veszélyezteti: a cégvezetők 35 százaléka szerint a késő kifizetések miatt elbocsátásokra lehet szükség a vállalatuknál, 32 százalék szerint pedig akár a cég fennállása is veszélybe kerülhet. A magyar cégeknek az európai átlagnál, és a más visegrádi országokban tapasztalnál is kisebb mértékben sikerült csökkenteni a kinnlevőségek okozta veszteségeket.

Az immáron 24. alkalommal elvégzett felmérésben 15 országban több mint 11 ezer vállalkozást kérdeztek meg. A felmérés szerint Magyarországon tavaly azonos volt azon cégek aránya, amelyeknek növekedtek a nem teljesítő hitelek okozta veszteségei, és azoké, amelyek csökkenteni tudták a kintlévőségekből fakadó bevételkiesést (31-31 százalék). Az európai átlaghoz képest ez rosszabb eredmény, mivel a kontinensen általában a hitelveszteségek csökkenése jellemezte a 2021-es évet. A többi visegrádi országokhoz viszonyítva szintén rosszabbul teljesítettek a magyar cégek: Csehországban, Szlovákiában jóval nagyobb számban csökkentek a cégek veszteségei, Lengyelországban pedig hasonló arányban, kicsivel kisebb mértékben, mint Magyarországon.

Üveges Judit, az Intrum értékesítési igazgatója a közleményben elmondta: a magyar cégvezetők szerint főleg a határidő után fizető ügyfelek miatt keletkeznek likviditási problémák. Annak ellenére, hogy a többi országhoz képest a magyar cégek viszonylag hosszú fizetési határidőket szabnak meg, a válaszadók több mint fele 20 napnál több időt hagy a fizetésre a lakossági ügyfeleknek, céges partereknél pedig ennél is hosszabb határidő a jellemző.

A legtöbb válaszadó szerint a hosszabb határidőre főleg azért volt szükség, hogy meg tudják tartani az ügyfeleiket, illetve a romló világgazdasági trendek miatt a határidők kitolása biztonságosabb. Üveges Judit szerint a magyar üzleti életben kevésbé jellemzők az egyéni, ügyfélre szabott fizetési megoldások. Magyarországon a legismertebb, nemfizetés megelőzésére szolgáló intézkedés a hitel előfinanszírozása: a válaszadók 48 százaléka alkalmazza valamilyen formában ezt a megoldást.

A magyar cégvezetők mintegy harmada ellenőrzi csak ügyfele hitelképességét, ez az arány egész Európában hasonló, 23 százalék köt hitelgarancia-szerződést, 15 százalék pedig banki hitelgaranciát választ. A válaszadók több mint fele ugyanakkor nem elégedett a jelenleg elterjedt megoldásokkal: 54 százalék szerint a késő fizetések ellen új jogszabályokra lenne szükség.

Az európai követeléskezelő vállalatcsoport évente elkészíti a European Payment Report című jelentését, amelyhez 29 európai országban 11 007 vállalattól gyűjtött adatokat pénzügyi működésükről az idén január 14. és április 12. között. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS