Ez a helyzet most az árpával és a zabbal

2019. 02. 05., 19:15

Tavaszi árpánál 100 ezer, a zabnál pedig 105 ezer forintos nettó tonnánkénti tájékoztató árat tett közzé a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. Piaci információk alapján tovább csökken a tavaszi kalászosok vetésterülete.

A területek csökkenésével az utóbbi években 2500 hektár körül alakult a vetőmag szaporítások területe, amely az elmúlt évben mintegy a felére esett vissza – mondta el Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

A csökkenés ráadásul gyenge, 3,49 tonna hektáronkénti átlagterméssel párosult. A tapasztalatok alapján a 65 százalék körüli becsült fémzárolható mennyiség 2400 tonna körül várható, mely 12 ezer hektár elvetéséhez elegendő. A csökkenés egyik oka, hogy a sörárpa célú termesztésben egyre nagyobb szerepet kap az őszi árpa és az ősszel elvetett tavaszi árpa.

A rendkívül ellentmondásos árutermő területi adatok alapján az idei vetésterület nehezen becsülhető, de a NÉBIH szaporító területekkel és a várható fémzárolási lehetőségekkel kapcsolatos adatait is figyelembe véve vetőmag hiány is előfordulhat.

A zab árutermő területe a tavaszi árpához hasonlóan alacsony szinten mozgott az elmúlt években. A vetőmag szaporítások területe az elmúlt 3 évben 1000 hektár körül alakult, amely 2018-ban mintegy 30 százalékkal csökkent. A 763 hektárról betakarított (3,11 t/ha) 2400 tonna nyers termésből 1500 tonna fémzárolt vetőmag készlettel számolhatunk, így zab vetőmagból biztosan hiány lesz, ismertette Takács Géza.

A szövetségi tagok által szolgáltatott adatok alapján az átmenő készletek az előző évekhez hasonlóan nagyon alacsonyak. Sörárpa tekintetében a vetőmag előállítók többsége nem tapasztalt érdemi mozgást, a takarmányárpa esetében bár lenne kereslet, árualap nincs.

A tavaszi árpa vonatkozásában a vetőmag szaporítók és kereskedők többsége szerint a vetőmag készletek nem lesznek elegendőek. A zab esetében az utóbbi három évben folyamatosan növekszik a vetőmag hiányt jósolók aránya. A tavaszi árpánál és zabnál egyaránt emelkedik az átlagosnál gyengébb minőség aránya.

A tavaszi kalászosok és a hüvelyes növények esetében a hazai értékesítést nagyban befolyásolhatja, hogy az Európa-szerte jelentkező súlyos vetőmag minőségi problémák erős keresleti helyzetet teremtenek.

A Vetőmag Szövetség szakmai bizottsága a várható piaci körülmények figyelembevételével a tavaszi árpa II. szaporulati fokú vetőmagjaira nettó 100.000 forint, a tavaszi zab II. szaporulati fokú vetőmagjaira pedig nettó 105.000 tonnánkénti tájékoztató árat tett közzé.

Ez az ár a zsákban, csávázottan fémzárolt vetőmagra vonatkozik, amely az eladó telephelyén gépkocsira rakva értendő, de nem fix és kötött, illetve nem ajánlott ár, a konkrét szerződéses árat a felek maguk határozzák meg. A vetőmag ár tájékoztatás nem jelent árrögzítést és elsődleges célja orientáló, a várható piaci árinformáció közreadása.

Takács Géza hozzátette: a szövetség az értékesítési időszakok végén szerez pontos információkat a tényleges értékesítési árakról. Az elmúlt években egy tonna tavaszi árpa vetőmagért átlagosan 93 ezer forintot fizettek, egy tonna zab vetőmag pedig átlagosan 99 ezer forintért kelt el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 01. 13., 14:40
A tavalyi a hazai turizmus új rekordéve, soha ennyien nem utaztak Magyarországra külföldről, soha nem pihent ennyi hazai vendég az országhatáron belül és soha nem keletkezett ennyi bevétel a szálláshelyeken – mondta Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke a turizmus 2024. évi előzetes eredményeit értékelő sajtótájékoztatón.
2025. 01. 13., 20:10
A családi vállalkozások tulajdonosainak jelentős része tisztában van tulajdonának értékével, és többen fontolóra vették már azt is, hogy a jövőben értékesítik cégüket. Egy piaci tranzakció előkészítése rendkívül összetett és időigényes folyamat, amelyhez szükség van megfelelő szakértelemre is. A K&H szakértői szerint az előkészületeket érdemes már évekkel a tényleges eladás előtt elkezdeni.
2025-01-13 18:50:00
A klímagázokról szóló 2024. évi LXXXVII. törvényben foglalt módosítások hatálybalépésével megváltozik az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer. Az energiahatékonyságról szóló törvény módosításai az EKR kötelezettjei számára megemelik a végső felhasználók körében elérendő megtakarítás mértékét, érintik az energetikai auditra kötelezettek körét és előírják a hitelesített energia-megtakarítások közzététel előtti, Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal általi előzetes ellenőrzését is. A vállalatokat érintő legfontosabb változásokat a Deloitte Legal ügyvédjei vették számba.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az amerikai vállalat éppen Budapesten nyitott irodát, hogy a magyar fővárosból kiindulva Európában és Ázsiában is terjessze a forradalmi alumínium-újrahasznosító technológiáját. Az Austin AI Europe a kontinens klímacéljai felé lökdösi mindazokat a gyártókat, akik nem csak a szén-dioxid-kibocsátást, hanem a költségeket is visszafognák – közvetlenül hulladékból származó, azonnal feldolgozható alumínium újrahasznosításával. A részben vagy egészben a timföldgyártást is kiváltó megoldást a cég hazai munkatársai, Demmer Dóra és Cholnoky Miklós mutatták be a BizniszPlusznak. Ismerje meg közelebbről a fenntartható alumíniumgyártás úttörő rendszerét, amely Magyarországról folytatja útját a világhír felé!
2024. 12. 17., 10:35
epizód: 2024 / 24   |   hossz: 27:58
A 2025-ös évre vonatkozó adócsomag változásai minden vállalkozást érintenek, és komoly átalakulás küszöbén állnak a NAV digitális megoldásai is, amelyekben már szerepet kap a mesterséges intelligencia. Farkas Gábor, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője részletesen beszélt a BizniszPlusznak az adórendszert érintő új szabályokról, az áfabevallások digitális jövőjéről és az adótanácsadás fejlődési irányairól. Ezek a nagyvállalatok és a kkv-k mellett a könyvelői és adótanácsadói szakmára is hatással lesznek, érdemes tehát meghallgatni a szakértő értékelését és tanácsait.
2024. 12. 04., 12:30
epizód: 2024 / 23   |   hossz: 20:22
A PwC Magyarország által, a Publicis Groupe Hungary megrendelésére készült kutatás szerint a Black Friday a korábbi 1–2 napról mára hosszabb kampányidőszakká nőtte ki magát. A vásárlók jelentős részét ennek ellenére nem befolyásolja az akciókkal teli esemény, az emberek egyre jobban hajlanak a tervezett vásárlásra, ahelyett, hogy hirtelen ingerek hatására költenének. Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary Chief Media Officere részletesen bemutatja, hogy mennyire elégedettek a vásárlók a promóciókkal, mennyire népszerűek a körükben a külföldi webshopok vagy éppen maga az online vásárlás, és hogy milyen körülmények miatt maradhatnak távol az év végi akcióktól.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS