Dentsu: idén globálisan 3,3 százalékkal bővülhet a reklámpiac

2023. 06. 07., 13:18

A globális reklámköltések összértéke idén várhatóan eléri a 727,9 milliárd dollárt, ami 3,3 százalékos bővülést jelent az előző évi 704,9 milliárd dollárral szemben – olvasható a dentsu globális kreatív, marketing- és médiaügynökségi hálózat által közzétett, a világ közel 60 országára kiterjedő évközi előrejelzésében.

A dentsu Global Ad Spend Forecast címmel évente két alkalommal teszi közzé reklámköltési elemzését, a most kiadott 3,3 százalékos növekedési előrejelzés néhány tized százalékponttal az év elején prognosztizált mérték alatt marad.
A növekedést olyan makroökonómiai tényezők fogják vissza, mint a piaci recessziós félelmek vagy a magas kamatszint. A világ reklámpiacának idei bővülése kizárólag a médiaárak inflációjának következménye, a pénzromlás hatását kiszűrve a szektor várhatóan mérsékelt, 0,6 százalékos visszaesést produkál idén.

A reklámköltések csatornák szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a digitális reklámok területe bővülhet a legnagyobb mértékben: az előrejelzett 7,8 százalékos növekedés nyomán ebben a szegmensben várhatóan 424,3 milliárd dollár lesz a hirdetések összértéke, ami 58,3 százalékos részesedést jelent a teljes reklámpiacból.

Úgy tűnik, a digitális szegmens az érettség fázisába lépett, lezárulni látszik az elmúlt két évtized kétszámjegyű növekedése (jövőre 6,2 százalékos, míg 2025-ben 5,9 százalékos bővülés szerepel az előrejelzésekben). Ettől függetlenül a térhódítása továbbra is folytatódik, részaránya várhatóan 2025-ben már kevéssel meg is haladja a 60 százalékot.

A reklámtortából második legnagyobb szelettel rendelkező, a költések 23,4 százalékát kitevő televíziós hirdetések értéke 3,1 százalékkal fog csökkenni, miközben a köztéri hirdetésekre 3,8 százalékkal, a rádióreklámokra 0,8 százalékkal, míg mozireklámokra 2,1 százalékkal fognak többet fordítani a hirdetők.

Elkerülhetetlenül folytatódik a nyomtatott felületek reklámpiacának csökkenése: a napilapok és magazinok hirdetési piaca újabb 4,8 százalékkal zsugorodik ebben az évben, ezzel immár csupán 6,7 százalékát téve ki a teljes reklámpiac vásárlásainak. A dentsu előrejelzése szerint a köztéri költések mértéke 2026-ra már megelőzi a nyomtatott sajtóét, ezzel a harmadik legnépszerűbb hirdetési formává lépve elő.

Turóczi András, a dentsu Hungary vezérigazgatója elmondta: „A magyar piacon a dentsu a nemzetközi kilátásokhoz hasonlóan alacsony, egyszámjegyű növekedésre számít, ami ráadásul inkább csak a digitális (ezen belül is elsősorban az Online Video, Programmatic, valamint a Paid Search/Paid Social területeken), a televíziós, valamint a kültéri hirdetéseknél fog jelentkezni. A nominális növekedés becsült mértéke azonban itthon sem éri majd el az inflációt, azaz reálértékben kifejezve Magyarországon is zsugorodik idén a reklámpiac.”

Távolabbi kilátások

A következő években várhatóan ismét erősebb növekedés jellemzi majd a globális reklámpiacot: a dentsu elemzése 2024-re 4,7 százalékos míg 2025-re 3,8 százalékos növekedési ütemet jelez előre a reklámpiacon. A jövő évi erőteljesebb növekedést olyan nagy társadalmi és sportesemények generálják majd, mint a párizsi olimpia, a labdarúgó-Európa-bajnokság, illetve az elnökválasztás az Egyesült Államokban.

A dentsu letölthető teljes médiapiaci előrejelzése – amely nem csupán az 58 vizsgált ország számait összegzi és elemzi, hanem az egyes régiókat, csatornákat, valamint a fenntarthatóságot érintő fő tényezőket is vizsgálja – az alábbi linken érhető el: 

dentsu.com/ad-spend-may-2023

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS