Czékmánné Kelecsény Ágnes: Nógrád megyében a kihívások megerősítik a vállalkozókat

Szerdahelyi Csaba  |  2019. 10. 22., 10:15

A Nógrád megyei Prima gálán a díjakat az előző évi győztesek és családjaik ajánlották fel – mondta az Üzletemnek Czékmánné Kelecsény Ágnes. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Nógrád megyei elnöke szívesen látja a VOSZ soraiban a tenni akaró fiatalokat is.

Tizenötödik alkalommal adták át október 19-én Szécsényben a VOSZ Nógrád Megyei Prima Díjait és több vállalkozói elismerést. Másfél évtized alatt hogyan változott a díj megítélése?

– Folyamatosan erősödött a presztízse, ma az egyik legrangosabb elismerésnek számít a megyénkben a vállalkozók mellett a kulturális és közéleti szereplők számára. Hat éve újítottunk, azt mondtuk, hogy a gálával az egész megyét bejárjuk. Bár Nógrád megye kicsi, mégsem ismerik eléggé a helyi vállalkozók egymást, ahogy többet kellene tudnunk a legjobb teljesítményt nyújtókról is. Már nem csak Salgótarjánban rendezzük az ünnepséget, voltunk már Pásztón, Balassagyarmaton és például egész kis helyen, Romhány községben is., idén pedig az 5900 fős kisvárosra, Szécsényre esett a választás. Egészen megható volt az az összefogás, ahogyan Szécsény várta a rendezvényünket. Valamennyi díjat az előző évi győztesek és családjaik ajánlották fel.

Így a díjátadásból is hagyományt teremthetnek.

– Már teremtettünk is! Tíz éve halt meg az Innovációs Díj névadója, Csillik Zoltán, özvegye kezdeményezésére minden évben átadjuk az elismerést egy arra érdemes vállalkozónak. A T. Német László Partneri Nívódíj ugyancsak évente gazdára talál.

Gondolom, a jövő évi helyszínről nagyon korai kérdezni.

– Rosszul gondolja, mert már az is megvan. Alsópetényben, a Prónay kastélyban kerül majd sor a következő gálára. Tömösvári Szilvia kastélyigazgató tavaly kiérdemelte az Év vállalkozója elismerést, idén pedig ő készítette a Miért éppen Nógrád? című turisztikai kisfilmet.

A vállalkozóknak miért éppen Nógrád megyét ajánlaná?

– Mert nálunk a kihívások megerősítik az embereket. Ezt érzem a vállalkozók összetartásában, itt nehezebben adják fel a vállalkozásokat.

Mennyit segít a VOSZ abban, hogy a helyi vállalkozók jobban egymásra találjanak?

– Fontosnak tartom például, hogy nem irodákban tartjuk a rendezvényeinket, hanem egy-egy cégnél, ahol lehetőséget adunk a bemutatkozásra, a kapcsolatépítésre, egymás hírét visszük tovább.

Azt a hírt is „tovább vihetnék”, hogy több női vállalkozóra lenne szükség. Ez igaz a VOSZ-ra is, hiszen a megyei vezetők között Ön az egyedüli hölgy. Nagyon rossz az arány.

– Jó néhányszor elmondtam már elnökségi üléseken, hogy a problémák egy részét nem is értik az elnökök, a nők ugyanis gyakran másra éreznek rá, más szemszögből ítélik meg a helyzeteket. Mondjuk, a férfi vállalkozók a gyakorlati problémákon átsiklanak, zömük például a feleségüket vagy a titkárnőjüket küldi ügyeket intézni. A környezetemben amúgy több volt a női vezető, 16 évig könnyűipari céget vezettem, ahol nem a férfiaké volt a terep. Azt látom, hogy a családi vállalkozások jó részénél a váltáskor női kezekbe kerül az irányítás.

A generációváltás eléggé rázós kérdés. Nógrádban is az?

– Vannak gondok, de az átlagosnál a megyénkben jobbnak ítélem a helyzetet. Az egyik idei díjazottunk volt Sági Bacsa Ilona, akinek már az édesapja is vállalkozóként dolgozott . Ö vendéglátósként a  Dézsa étteremben már ő viszi az üzletet és a fia is éttermet működtet önállóan. Vannak jó példák, ezekről érdemes többet beszélni, és nem csak a negatívumokat emlegetni. Kicsit elébe mentünk a generációváltásnak abban a tekintetben, hogy felkaroltuk a Salgótarjánban maradt, tenni akaró fiatalokat. Az egyik csoport, a Sakkozzuk ki!, őket is elismertük, mert színessé teszik a megyeszékhelyet, lépcsőket festenek, jó programokat szerveznek. Egy másik rendezvény az Üzleti reggeli sorozat, amelynek fiatal szervezőit szintén örömmel látjuk a VOSZ soraiban.

Azt mondják, hogy a fiatalok többsége már nem szeretne ugyanannyit „robotolni”, mint a szüleik.

– Mi riasztottuk el őket, mert nem tanítottuk meg az idősebbeket, hogy miként kell a fiatalokat kezelni.

Népszerű a VOSZ-tagság Nógrádban?

– Hat év alatt jelentősen bővült a tagjaink száma. Fontos, hogy a helyi VOSZ-iroda vezetők jobban működjenek együtt a megyei VOSZ-elnökökkel – legyen azonos az érdekeltségük.

Mennyiben segíti a vállalkozókat a megyében a Széchenyi Kártya Program?

– Mindenképpen segíti, de a jelenlegi banki finanszírozási rendszer a kártyaprogrammal együtt eléggé bürokratikus lett. Könyvvizsgáló vagyok, nem szidhatom a könyvelőmet, mert az is én vagyok, s azt látom, hogy a vállalkozókat terhelő bürokrácia miatt sokan feladják, egyszerűen elveszik a kedvüket a munkától. Szerintem egy portás ma könnyebben jut személyi kölcsönhöz, mint az a cégvezető, aki a fennmaradásért küzdve kíván felvenni vállalkozói hitelt.

Ön milyennek látná szívesen a modern Nógrád megyét?

– Sorra jöttek az elmaradott térség fejlesztésére kiírt pályázatok, a „nyertesek” beruháztak, ám az épületek jó része ma üresen áll.

A felvidéki Eperjes megyével együttműködésbe kezdtek néhány hónapja. Hol tartanak?

– A VOSZ nagyon szoros kapcsolatot ápol az Óbudai Egyetemmel, amelynek Salgótarjában kihelyezett tagozata és kutatási központja indult – Eperjes megye esetében ez a közös pontunk, hiszen az egyetemnek náluk szintén működik egy kara. Fő célunk a kutatás-fejlesztés erősítése. A beszélgetésünk előtt néhány perce részt vettem Budapesten a Kárpátalja EXPOrt rendezvényen, ahol felvetettem, hogy Salgótarján jó központja lehetne a határon túli K+F-programoknak. Megjegyzem: a VOSZ szerintem nem kellően reklámozta az expót, pedig fontos esemény volt. Bízom benne, hogy a témával foglalkozó Szabolcs-Szatmár megyei elnökünk, Czomba Csaba vezetésével kellő figyelmet kap majd ez a munka is. Nem kell mindig nagyon nagy dolgokban gondolkodni! Papolunk az újrahasznosítás fontosságáról, nos, a Millenáris Parkban az expón papír kartonokból voltak a kiállítási pultok. Igazán jó, kulturált, környezetbarát megoldás, olcsó kivitelezéssel. Biztos vagyok benne, hogy ezernyi hasonló kis ötlet van a fejekben, csak többet kellene gondolkodni.

(A nool.hu fotóján a gála közönsége.)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 02., 14:30
A Z generáció tudatosan, de rendkívül élménycentrikusan költ – derül ki egy generációról készült átfogó kutatásból. A riport készítésében közreműködött a Diverzum, hazánk legnagyobb diákkedvezményeket kínáló platformja is, amelynek a partnerségi vezetőjével, Takács Péterrel beszélgettünk a Cégkassza Podcast legújabb adásában. A szakértő megosztotta gondolatait a Diverzum indulásáról, valamint a fiatalok fogyasztási szokásairól és digitális életmódjáról is.
2025. 06. 13., 12:05
A szezonálisan kiigazított adatok szerint az egy hónappal korábbihoz képest 1,8 százalékkal csökkent az ipai termelés volumene az Európai Unióban 2025. áprilisban, az egy évvel korábbit ugyanakkor így is meghaladta 0,6 százalékkal.
2025. 06. 12., 11:05
Májusban országos szinten 0,8 százalékkal nőttek a lakbérek áprilishoz képest, ugyanakkor a fővárosban enyhe csökkenés történt: Budapesten 0,2 százalékkal estek vissza az albérletárak. Éves összevetésben továbbra is drágulás látható: országosan 7,9 százalékkal, Budapesten pedig 7 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak az elmúlt egy év során – derül ki a KSH-ingatlan.com májusi lakbérindexéből.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS