Magyarországon 2024. június végén az egy évvel korábbinál 1,2 százalékkal kevesebb, 1,811 millió vállalkozás szerepelt a nyilvántartásban – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
A regisztrált vállalkozások többségét (országosan 72, Budapesten 52, a vármegyékben pedig a 65–87 százalékát) az önálló vállalkozók adták – olvasható a „Fókuszban a vármegyék – 2024. I. félév” című kiadvány A vármegyék közül az önállók aránya Békésben volt a legmagasabb, Pest vármegyében pedig a legalacsonyabb.
A nyilvántartásba vett vállalkozásokon belül az önálló vállalkozók száma 0,8, a társas vállalkozásoké 2,0 százalékkal csökkent a 2023. június végihez képest. Az önálló vállalkozók száma a vármegyék többségében kevesebb lett, a társas vállalkozásoké Csongrád-Csanád, Nógrád és Pest vármegye kivételével csökkent, leginkább Fejér vármegyében és a fővárosban (egyaránt 3,6 százalékkal).
2024. I. félévben 58,5 ezer újonnan alakult vállalkozást jegyeztek be országosan, 8,7 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Ezzel párhuzamosan 87,5 ezer vállalkozás szűnt meg, ami 25 százalékkal több volt – az önálló vállalkozókat érintő adminisztratív változások miatt – a 2023. I. félévihez képest. Az újonnan regisztrált vállalkozások száma Bács-Kiskun kivételével valamennyi vármegyében és a fővárosban is csökkent, a legnagyobb mértékben Nógrád vármegyében (18 százalékkal). A megszűnt vállalkozások száma Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar és Pest vármegye kivételével mindenhol magasabb volt az egy évvel korábbinál.
A társas vállalkozások 9,0 százaléka, az egy évvel korábbinál 1,1 százalékponttal kisebb aránya állt csődeljárás, kényszertörlés, végelszámolás vagy felszámolási eljárás alatt 2024. június végén. A részarány Csongrád-Csanád, Veszprém és Zala vármegye kivételével mindenhol csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az egyéni vállalkozók körében a tevékenységüket szüneteltetők aránya (16,7 százalék) viszont nőtt (2,1 százalékponttal).
Ezer lakosra átlagosan 189 darab vállalkozás jutott. A vállalkozási kedv Budapesten (246), Szabolcs-Szatmár-Bereg (210) és Bács-Kiskun vármegyében (204) volt a legmagasabb, Borsod-Abaúj-Zemplén (123) és Nógrád vármegyében (134) pedig a legalacsonyabb.
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.