Budapesten minden negyedik lakosra jut egy vállalkozás, Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden nyolcadikra

Budapesten minden negyedik lakosra jut egy vállalkozás, Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden nyolcadikra
2024. 09. 27., 11:27

Magyarországon 2024. június végén az egy évvel korábbinál 1,2 százalékkal kevesebb, 1,811 millió vállalkozás szerepelt a nyilvántartásban – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A regisztrált vállalkozások többségét (országosan 72, Budapesten 52, a vármegyékben pedig a 65–87 százalékát) az önálló vállalkozók adták – olvasható a „Fókuszban a vármegyék – 2024. I. félév” című kiadvány A vármegyék közül az önállók aránya Békésben volt a legmagasabb, Pest vármegyében pedig a legalacsonyabb.

A nyilvántartásba vett vállalkozásokon belül az önálló vállalkozók száma 0,8, a társas vállalkozásoké 2,0 százalékkal csökkent a 2023. június végihez képest. Az önálló vállalkozók száma a vármegyék többségében kevesebb lett, a társas vállalkozásoké Csongrád-Csanád, Nógrád és Pest vármegye kivételével csökkent, leginkább Fejér vármegyében és a fővárosban (egyaránt 3,6 százalékkal).

2024. I. félévben 58,5 ezer újonnan alakult vállalkozást jegyeztek be országosan, 8,7 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Ezzel párhuzamosan 87,5 ezer vállalkozás szűnt meg, ami 25 százalékkal több volt – az önálló vállalkozókat érintő adminisztratív változások miatt – a 2023. I. félévihez képest. Az újonnan regisztrált vállalkozások száma Bács-Kiskun kivételével valamennyi vármegyében és a fővárosban is csökkent, a legnagyobb mértékben Nógrád vármegyében (18 százalékkal). A megszűnt vállalkozások száma Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar és Pest vármegye kivételével mindenhol magasabb volt az egy évvel korábbinál.

A társas vállalkozások 9,0 százaléka, az egy évvel korábbinál 1,1 százalékponttal kisebb aránya állt csődeljárás, kényszertörlés, végelszámolás vagy felszámolási eljárás alatt 2024. június végén. A részarány Csongrád-Csanád, Veszprém és Zala vármegye kivételével mindenhol csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az egyéni vállalkozók körében a tevékenységüket szüneteltetők aránya (16,7 százalék) viszont nőtt (2,1 százalékponttal).

Ezer lakosra átlagosan 189 darab vállalkozás jutott. A vállalkozási kedv Budapesten (246), Szabolcs-Szatmár-Bereg (210) és Bács-Kiskun vármegyében (204) volt a legmagasabb, Borsod-Abaúj-Zemplén (123) és Nógrád vármegyében (134) pedig a legalacsonyabb.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 03., 15:55
Több mint 900 jelölést mérlegelve választották ki azt a 30 művészt, sportolót, újságírót, oktatót és tudóst, akik közül tízen vehetik majd át a Prima Primissimákat és húszan a Primákat megillető kisplasztikát és az idén jelentősen megemelt pénzdíjat december 6-án a Művészetek Palotájában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS