Baromfi állatjóléti támogatás: még nincs megállapodás, a kacsa- és libatartóknak várniuk kell

Baromfi állatjóléti támogatás: még nincs megállapodás, a kacsa- és libatartóknak várniuk kell
2022. 04. 08., 14:43

Hamarosan megkezdődik a 2021/2022. évi baromfi állatjóléti támogatás harmadik negyedévének kifizetése, amelynek során 2022 áprilisában közel 3 milliárd forintot utal ki az Államkincstár mintegy 1245 baromfitartó részére – tájékoztatott az Agrárminisztérium. A kifizetés a baromfi állatjóléti támogatás aktuális negyedévére meghatározott keretösszegek figyelembe vételével valósul meg.

Az Agrárminisztérium februárban kezdeményezte a Baromfi Terméktanácsnál (BTT) az állatjóléti támogatási konstrukció felülvizsgálatát az állatfajok szerinti negyedéves keretek közötti forrásmegosztás kapcsán, de egyelőre nem sikerült mindenki számára elfogadható módon megállapodni és az állatfajonkénti keretösszeget egyelőre nem módosították – olvasható a minisztérium közleményében. Erre, valamint a mostani állatjóléti kifizetési szakaszban is magas állatlétszámhoz képest alacsonyabb víziszárnyas keretösszegre tekintettel a kacsa- és libatartók további 500 millió forint kiegészítő támogatásban fognak részesülni a rendkívüli uniós válságkezelési csomag kereteiből.

[cikkbaner]

A tagállamok kérésére az Európai Unió 2022 márciusában a mezőgazdasági krízisalap és az uniós agárköltségvetés terhére fél milliárd eurós rendkívüli válságkezelési csomag bevezetéséről döntött, amelyből Magyarország közel 6,4 milliárd forintban részesül. Ezt az összeget az Agrárminisztérium elsődlegesen a nehéz helyzetben lévő állattartók megsegítésére kívánja fordítani, kiemelt figyelemmel a baromfiágazatra. A támogatás részletszabályai jelenleg kidolgozás alatt állnak, az előzetes döntés alapján azonban már elmondható, hogy a baromfiágazat mindenképpen kedvezményezettje lesz a krízistámogatásnak és ezen belül fél milliárd forintos többletkerettel számolhatnak majd a kacsa- és libatartók.

Kapcsolódó cikkeink:

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS