Az építőipari boom jogi kihívásai: kivitelezési szerződések

2019. 06. 11., 14:45

A Központi Statisztikai Hivatal által közzétett legfrissebb adatok szerint 2019 márciusában 67,6 százalékkal nőtt a hazai építőipari termelés volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az utóbbi időben tapasztalt rekordszintű növekedés az ágazatot sújtó munkaerőhiány és az elérhető kivitelezői kapacitások szűkülése mellett egyre szorosabb versenyt eredményez a fejlesztők között.

A vállalkozói díj, a teljesítési határidők, valamint a biztosítékok, garanciák meghatározásán túl kevesen gondolnák, hogy egy megfelelően kidolgozott kivitelezői szerződés azonos árazás mellett is jelentős előnyt biztosíthat a versenytársakhoz képest. A Kapolyi Ügyvédi Iroda szakértői három olyan témakört tekintenek át, amelyek részletes szerződéses szabályozása bármilyen típusú építési beruházás esetén jelentős megtakarítást eredményezhetnek a felek számára.

Tervezés

Egy új építési beruházás előkészítésénél az első eldöntendő kérdések között szerepel, hogy az engedélyezési és/vagy a kivitelezési tervdokumentáció előkészítése a megrendelő vagy a (generál)kivitelező feladata legyen. Sokak számára talán egyértelműnek tűnik, hogy kivitelezői tervezés esetén a tervdokumentáció tartalmáért kizárólag a kivitelező felelős. Ebben az esetben is fontos azonban szabályozni, hogy a beruházással kapcsolatban a megrendelő részéről megfogalmazott elvárások, követelmények műszaki megfelelőségét és megvalósíthatóságát a kivitelezőnek milyen mélységben kell megvizsgálnia.

Még fontosabb a tervekért való felelősség szabályozása abban az esetben, ha a terveket a megrendelő szolgáltatja. Ilyenkor célszerű a kivitelező megvizsgálási és hibaközlési kötelezettsége terjedelmének meghatározása és részletes rögzítése a későbbi jogviták megelőzése érdekében. Nagyon tipikus helyzet ugyanis, hogy a kivitelező többletmunka vagy pótmunka elszámolási igényei kapcsán a megrendelő által szolgáltatott tervek hiányosságaira hivatkozik. Megfelelő részletezettségű szerződéses szabályozás esetén az ilyen igények a kivitelező megvizsgálási kötelezettségére hivatkozással elutasíthatóak lehetnek.

A változtatások kezelése

Ugyanilyen fontos, de gyakran elhanyagolt körülmény a kivitelezés során felmerülő változtatási igények rendezése is. Ilyen igények jellemzően a projekt műszaki tartalmát érintik (pld. a már említett többletmunka/pótmunka igények), azonban ezek kihatással bírhatnak a kivitelezési határidőkre és magára a szerződéses árra is.

A változtatások az építési beruházások szükségszerű, mondhatni elkerülhetetlen velejárói. Ennek megfelelően már a szerződés megkötésekor célszerű olyan változtatási mechanizmus kidolgozása, amely hatékonyan, akár külön szerződésmódosítás egyeztetése és aláírása nélkül is alkalmas ezeknek a változtatásoknak kezelésére” – emelte ki dr. Boros-Gyömbér György.

A megfelelő változtatási eljárás kidolgozásánál jó alapot szolgálhatnak az elmúlt évtizedek során felhalmozott nemzetközi tapasztalatokat tükröző FIDIC szerződések, amelyek külön fejezetet (cikkelyt) szentelnek a változtatások (végső soron a többletmunka/pótmunka igények) kezelésére. Ezek a rendelkezések jogi szakértő igénybevétele mellett akár nem FIDIC alapú szerződésekbe is átültethetőek.

Műszaki átadás-átvétel

Habár a hazai építési jog részletesen és kötelező jelleggel szabályozza az építési projekt befejezése során felmerülő teendőket (műszaki átadás-átvétel, teljesítésigazolás, építési munkaterület átadása), azonban így is számos kérdés merülhet fel, amelyek jogvitára adhatnak okot a felek között.

Gyakran előfordul, hogy a kivitelező készre jelenti az építési tevékenységet, azonban a bejárás során mégis kiderül – vagy már eleve nyilvánvaló –, hogy a létesítmény súlyos hiányosságokban szenved. Ebben az esetben a felek között akár több műszaki átadás-átvételre is sor kerül, amelyek eredményeként vitássá válhat, hogy a kivitelező mikortól és milyen összegben jogosult a teljesítésigazolás megrendelő általi kiállítására és a számlázásra. Az átadási folyamat végén pedig, az elszámolási viták miatt, a kivitelező a munkaterület átadását is (adott esetben jogszerűen) megtagadhatja, amely viszont a használatbavételi eljárás lefolytatásának képezheti akadályát, jelentősen elnyújtva a projekt befejezését. Az átadással kapcsolatos bizonytalanságok miatt vitássá válhat a szavatossági (jótállási) időszak kezdete, illetve az ezzel kapcsolatos biztosítékok rendelkezésre bocsátásának időpontja is.

„Ezek a kockázatok a kivitelezési szerződés az átadás-átvételre vonatkozó részeinek az irányadó jogszabályi környezet figyelembevétele mellett történő körültekintő megfogalmazásával, illetve a teljesítésigazolás és a számlázás időpontjának és feltételeinek részletes meghatározásával jól kezelhetőek” – zárta a Kapolyi Ügyvédi Iroda szakértője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-06-17 09:40:00
2024 első negyedévében 2500 darab új internetes elfogadóhely jött létre, az összes átutalásnak pedig a 78,1 százalékát indították internet- vagy mobilbankon keresztül; a kártyás vásárlások száma 11,5, százalékkal nőtt éves összevetésben, a fizetési kártyákkal elkövetett visszaélések száma 28,5 százalékkal meghaladta az előző negyedévit – tájékoztatott az MNB.
2024-06-16 11:00:49
A só fontos. Ismerjük a királylány meséjét, tudjuk milyen, ha nincs az ételben. Azon túl, hogy legyen kéznél, normális esetben nem tulajdonítunk nagy jelentőséget neki. Sima fehér kristályok, belecsippentünk, szórjuk, főzünk vagy eszünk tovább.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

A só fontos. Ismerjük a királylány meséjét, tudjuk milyen, ha nincs az ételben. Azon túl, hogy legyen kéznél, normális esetben nem tulajdonítunk nagy jelentőséget neki. Sima fehér kristályok, belecsippentünk, szórjuk, főzünk vagy eszünk tovább.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS