Az energiacsapda elkerülése volt a fő téma a Gazdasági Kamarák Egyeztető Fórumának harmadik ülésén

Az energiacsapda elkerülése volt a fő téma a Gazdasági Kamarák Egyeztető Fórumának harmadik ülésén
2023. 06. 13., 15:19

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter harmadik alkalommal hívta össze a Gazdasági Kamarák Egyeztető Fórumát, amely a Gazdaságfejlesztési Minisztérium koordinációjával a Kormány gazdaságpolitikai tanácsadó, konzultatív testülete.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége, az AmCham Hungary és a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara alkotta fórum mostani egyeztetésének fő témája a hazai vállalkozások versenyképességének megőrzése és a további fejlődésükhöz szükséges feltételek biztosítása volt.

A résztvevők kiemelten foglalkoztak a vállalkozásokat sújtó energiacsapda kérdéskörével is. Megállapították, hogy a Kormány hatékony intézkedéseinek köszönhetően mára a vállalkozói szektor helyzete stabilizálódott. Jó irányba mutató és hatékony lépésnek bizonyult az energiaintenzív vállalkozások számára nyújtott kormányzati támogatás a működési költségek és az energiahatékonysági beruházások finanszírozásához, valamint, hogy májustól a gázszolgáltatásban mintegy 14 ezer, az áramellátásban pedig közel 17 ezer nem lakossági ügyfél (kétharmaduk gazdasági társaság) számára kevesebb, mint felére csökkentek a Váltó fix tarifák.

Mint kiemelték, továbbra is van azonban egy jelentős vállalkozói kör, akiknek még mindig nehézséget okoz az energiaköltségeik finanszírozása. A Fórum tagjai ezért most azt kérték a Kormánytól, hogy segítsen megoldást találni azon kis- és középvállalkozások számára, amelyeknek jelenleg is súlyos anyagi nehézséget okoz a szankciós energiafelár kifizetése. Szeretnék, ha a Kormány megfontolná első körben az áramszolgáltatásra vonatkozó fix áras szerződések felülvizsgálatát és piaci árszinthez igazítását, és olyan helyzetet teremtene, hogy automatikusan csökkenjenek az ilyen szerződésekben szereplő árak.

Bár a fix áras szerződések előnyösek voltak a kiszámítható költségek miatt, a piaci változások és az árak csökkenése miatt még mindig nagyszámú, több tízezer kkv-t érinthet negatívan. A szervezetek emellett azt is javasolják, a keletkezett költségcsökkenést a vállalkozások építsék be az áraikba, hogy a csökkentést fogyasztók is megérezzék. Ezzel a lépéssel szándékuk szerint érdemben mérséklődnének a végfelhasználói árak, végső soron pedig jelentős hatása lehetne az infláció csökkentésére.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a Kormány folyamatosan keresi azokat a megoldásokat, amelyek csökkentik a vállalkozások számára is az energiaválság okozta terheket, így vállalta, hogy a Kormány elé terjeszti a javaslatokat. (GFM)

(Fotó: Papp Szabolcs)

VOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-31 19:35:00
Közel akkora áremelkedést hozott az első két hónap rekordkereslete a fővárosi ingatlanpiacon, mint amit előtte egy teljes év alatt regisztráltak a Duna House szakértői. A használt ingatlanok négyzetméterenkénti átlaga Budapesten 6 százalékos drágulást követően megközelítette az 1 millió forintot, de Rákosmentén, Pestszentlőrincen, Pestszentimrén és Soroksáron még akadnak megfizethetőbb lokációk.
2025-03-31 17:05:00
Előfordul, hogy valaki olyan módon okoz érdeksérelmet másnak, hogy nem tesz meg egy olyan jognyilatkozatot, amelyre a másik félnek szüksége lenne. Lehet-e ilyen esetekben bírósághoz fordulni? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS