A borágazat újraszabályozásának elkészült koncepciója kiszámítható és támogató környezetet biztosít a termelők számára, hogy a legfontosabb feladatukkal, a jó bor megalkotásával foglalkozhassanak – mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a 8. Borkonferencián.
Feldman Zsolt (képünkön) szerint a piaci és technológiai folyamatok rendkívül felgyorsultak, de a tervezett új borszabályozás jobb feltételeket biztosít az értékesítéshez és csökkenti az adminisztrációs terheket. Az államtitkár a változtatási szándékot azzal indokolta, hogy a csaknem két évtizedes, jelenlegi borszabályozást az eltelt idő tapasztalatai és informatikai lehetőségei meghaladták. A most készülő új bortörvényhez a korábbi 9 végrehajtási rendelet helyett legfeljebb egy kormányrendelet és 1-2 miniszteri rendeletet kell kapcsolni, a borágazat szabályozását össze kell hangolni a hatályos közigazgatási elvekkel és szabályokkal - fogalmazott. Az új szabályozás alapja a borágazat papíralapú ügyintézésének felváltása elektronikus rendszerrel, amely a korábbinál gyorsabb és hatékonyabb adatgazdálkodást tesz lehetővé. Ezt egészítené ki többek között az ellenőrzési rendszer átalakítása, a borok forgalomba hozatalának egyszerűsítése, és két új eredetvédelmi kategória bevezetése.
Feldman Zsolt arra számít, hogy az összes tervezett változás akár 90 százalékkal is csökkentheti az adminisztrációra fordítandó időt, hatékonyabbá teheti az ellenőrzést, hozzájárul a magyar borok minőségi javulásához, és erősítheti a földrajzi árujelzők védelmét. Az elektronikus ügyintézés alapját jelentő ePincekönyv nyilvántartási és ügyintézési rendszer 2021 nyarán kezdhet működni. A tervek szerint a csatlakozás borászoknak 5 ezer hektoliteres bortermelés vagy szőlőtermelőknek 100 hektár feletti termőterület felett lenne kötelező első ütemben, de önkéntes alapon minden termelő használhatja.
Feldman Zsolt a rendezvényen hangsúlyozta, hogy az Agrárminisztérium 14 millió eurós borpromóciós támogatási csomagjának pályázati időszaka a jövő héten kezdődik. Véleménye szerint a támogatás minden korábbinál nagyobb segítséget nyújt ahhoz, hogy a borászok jobb értékesítési helyzetbe kerüljenek a külföldi piacokon. Az értékelési szempontok közül kiemelte a megfelelést a borrégiós promóciós terveknek, valamint a közösségi bormarketing-elemek használatát.
Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke üdvözölte az állami promóciós támogatást, de hangsúlyozta, hogy valódi megújulás elképzelhetetlen a termelők elkötelezettsége és szemléletváltása nélkül. Véleménye szerint a magyar borászat megbecsültsége és jövedelmezősége messze elmarad azoktól a lehetőségektől, amelyeket az ország földrajzi adottságai biztosítanak. Az ágazat nehéz örökséget vett át a rendszerváltáskor, a borfogyasztás ráadásul nemcsak belföldön, hanem más országokban is mélypontra jutott. Légli Ottó szerint a magyar borágazat megújítását pontos helyzetértékelésre kell alapozni. Hangsúlyozta, hogy a változást a hegyközségek is támogatják, de tartós eredmény csak akkor remélhető, ha a bormarketingtervek kiállják az idő próbáját, és nem szorulnak néhány év után átalakításra. (MTI/AM Sajtóiroda)
Fotó: Fekete István
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.