A termelőknek kedvez az új borszabályozás

2020. 03. 07., 09:30

A borágazat újraszabályozásának elkészült koncepciója kiszámítható és támogató környezetet biztosít a termelők számára, hogy a legfontosabb feladatukkal, a jó bor megalkotásával foglalkozhassanak – mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a 8. Borkonferencián.

Feldman Zsolt (képünkön) szerint a piaci és technológiai folyamatok rendkívül felgyorsultak, de a tervezett új borszabályozás jobb feltételeket biztosít az értékesítéshez és csökkenti az adminisztrációs terheket. Az államtitkár a változtatási szándékot azzal indokolta, hogy a csaknem két évtizedes, jelenlegi borszabályozást az eltelt idő tapasztalatai és informatikai lehetőségei meghaladták. A most készülő új bortörvényhez a korábbi 9 végrehajtási rendelet helyett legfeljebb egy kormányrendelet és 1-2 miniszteri rendeletet kell kapcsolni, a borágazat szabályozását össze kell hangolni a hatályos közigazgatási elvekkel és szabályokkal - fogalmazott. Az új szabályozás alapja a borágazat papíralapú ügyintézésének felváltása elektronikus rendszerrel, amely a korábbinál gyorsabb és hatékonyabb adatgazdálkodást tesz lehetővé. Ezt egészítené ki többek között az ellenőrzési rendszer átalakítása, a borok forgalomba hozatalának egyszerűsítése, és két új eredetvédelmi kategória bevezetése.

Feldman Zsolt arra számít, hogy az összes tervezett változás akár 90 százalékkal is csökkentheti az adminisztrációra fordítandó időt, hatékonyabbá teheti az ellenőrzést, hozzájárul a magyar borok minőségi javulásához, és erősítheti a földrajzi árujelzők védelmét. Az elektronikus ügyintézés alapját jelentő ePincekönyv nyilvántartási és ügyintézési rendszer 2021 nyarán kezdhet működni. A tervek szerint a csatlakozás borászoknak 5 ezer hektoliteres bortermelés vagy szőlőtermelőknek 100 hektár feletti termőterület felett lenne kötelező első ütemben, de önkéntes alapon minden termelő használhatja.

Feldman Zsolt a rendezvényen hangsúlyozta, hogy az Agrárminisztérium 14 millió eurós borpromóciós támogatási csomagjának pályázati időszaka a jövő héten kezdődik. Véleménye szerint a támogatás minden korábbinál nagyobb segítséget nyújt ahhoz, hogy a borászok jobb értékesítési helyzetbe kerüljenek a külföldi piacokon. Az értékelési szempontok közül kiemelte a megfelelést a borrégiós promóciós terveknek, valamint a közösségi bormarketing-elemek használatát.

Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke üdvözölte az állami promóciós támogatást, de hangsúlyozta, hogy valódi megújulás elképzelhetetlen a termelők elkötelezettsége és szemléletváltása nélkül. Véleménye szerint a magyar borászat megbecsültsége és jövedelmezősége messze elmarad azoktól a lehetőségektől, amelyeket az ország földrajzi adottságai biztosítanak. Az ágazat nehéz örökséget vett át a rendszerváltáskor, a borfogyasztás ráadásul nemcsak belföldön, hanem más országokban is mélypontra jutott. Légli Ottó szerint a magyar borágazat megújítását pontos helyzetértékelésre kell alapozni. Hangsúlyozta, hogy a változást a hegyközségek is támogatják, de tartós eredmény csak akkor remélhető, ha a bormarketingtervek kiállják az idő próbáját, és nem szorulnak néhány év után átalakításra. (MTI/AM Sajtóiroda)

Fotó: Fekete István

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS