A magyarok közel fele szívesen használna okos zárat otthonában

2020. 12. 10., 13:00

A Yale összekapcsolt biztonság- és zártechnikai megoldásokat gyártó világmárka reprezentatív kutatást készített a magyar fogyasztók körében a kulcsnélküli okos zárak általános megítéléséről. A felmérés szerint a magyar internetezők közel 40 százaléka ismeri az okos zárak alapfunkcióit, legfontosabb előnyének pedig azt tartják, hogy mobiltelefon segítségével bárhonnan ellenőrizhető, hogy távozás után bezárták-e otthonukat.

Az intelligens ajtózárak globális piaca folyamatosan növekszik, a Verified Market Research adatai alapján a globális piac értéke 2019-ben 1,74 milliárd dollár volt, és 13.25 százalékos átlagos éves növekedési ütemmel (CAGR) számolva 2027-ra elérheti a 4,41 milliárd dollárt.
A szakértők szerint a gyors növekedés elsősorban az új generációs eszközök megjelenésének, és ezzel párhuzamosan az alapfunkciókkal kapcsolatos ismeretek szélesebb körben való elterjedésének tudható be. A Yale megbízásából a Gemius piackutató által készített felmérés arra kereste a választ, hogy a magyar fogyasztók körében milyen ismertsége van a technológiának.

Az okos zár fogalmának általános ismerete

A kutatás szerint a magyar fogyasztók 38 százaléka ismeri az internethez kapcsolódó, kulcs nélkül használható intelligens ajtózárak fogalmát és annak legfontosabb előnyeit. Ezen belül a válaszadók 10 százaléka mondta magáról, hogy kifejezetten jól ismeri az okos zárakat, 28 százalék pedig tisztában van az alapfunkciókkal. A válaszadók 62 százaléka ugyanakkor semmilyen vagy nagyon kevés ismerettel rendelkezik az okos zárakról. Az adatok szerint a legfiatalabb korosztályban (15-23 évesek) kiemelkedő az okos zárak ismerete (79 százalék).

Az okos zárak funkciói

A magyarok számára az okos zárak legmeggyőzőbb funkciója, hogy a mobiltelefonos vezérlésnek köszönhetően a felhasználónak távollétében nem kell többet aggódnia, hogy bezárta-e az ajtót. A megkérdezettek 47 százaléka ezt nagyon fontosnak tartotta.
A másik, szintén fontos tulajdonságot, miszerint, hogy távolról vezérelhetők a jogosultságok (például adhatunk virtuális kulcsot/ideiglenes hozzáférést vendégeknek, családtagoknak, barátoknak, szomszédoknak, babysitternek, olyan szakembereknek, akiket ismerünk és megbízunk bennük), a válaszadók 31 százaléka értékelte nagyon fontosnak.

Ugyancsak praktikus funkciók, hogy az okos zár segítségével a tulajdonos távollétében is lehetőség nyílik csomagok átvételére (23 százalék számára nagyon fontos), vagy, hogy az ingatlan kiadható hosszabb-rövidebb időre anélkül, hogy kulcsokat kellene adni a bérlőnek (22 százalék számára nagyon fontos).

„Az okos zárak – mint például vállalatunk egyik legújabb terméke – olyan vagyonvédelmi és zártechnikai megoldások, amelyek felszerelés után lehetővé teszik az ajtók kulcs nélküli működtetését, és az ajtó Android és iOS készülék segítségével történő irányíthatóságát. Az okos zárak legkézenfekvőbb előnyei, hogy a zár állapota bármikor és bárhonnan ellenőrizhetővé válik, valamint, hogy virtuális kulccsal a távollétünkben is beengedhetjük az érkező vendégeket, a takarítót vagy akár egy futárt is” – mondta el a kutatási eredményekhez kapcsolódóan Kertész László, a Yale Home Magyarország üzletágvezetője.

Nyitottság a technológiára

A válaszadók 45 százaléka mutatkozott nyitottnak arra, hogy okos zárat használjon az otthonában, 22 százalék volt bizonytalan és csupán a megkérdezettek harmada volt elutasító. Nyitottság terén eltérések figyelhetők meg az egyes szociodemográfiai csoportokban: míg a fiatalok (59 százalék) és a férfiak (52 százalék) nyitottabbak, addig az alacsony iskolai végzettségűek (48 százalék) és a megyeszékhelyen (43 százalék) élők elutasítóbbak. A bizonytanok csoportjába jellemzően az idősek (28 százalék) és a nők (26 százalék) tartoznak.

Visszatartó erők

A kutatás arra is kitér, hogy mi tarthatja vissza a fogyasztókat attól, hogy intelligens ajtózárat vásároljanak. Az eredmények szerint a legerősebb visszatartó erők a feltörhetőségtől való félelem (58 százalék), az eszköz ára (51 százalék), vagy az aggodalom, hogy lemerül a telefonkészülék (40 százalék).

A fővárosban az ár nem akkora visszatartó erő (40 százalék), itt többen is rendelkeznek már okos zárral vagy terveznek vásárolni (15 százalék). A 15-23 évesek nagyobb arányban rendelkeznek vele vagy terveznek a jövőben okos zárat vásárolni (17 százalék), ők a feltörhetőség (57 százalék) mellett a telefon lemerülésétől (51 százalék) tartanak legjobban.

„Az ajtók kulcs nélküli működtetését az olyan prémium kategóriás termékeknél, mint a Yale Linus® Smart Lock ma már a banki azonosítás során is alkalmazott, kétfaktoros hitelesítés védi, ami azt jelenti, hogy a felhasználóknak e-mail vagy telefonszám segítségével kell igazolniuk személyazonosságukat. Ha a felhasználó elveszíti telefonját, bármikor letilthatja az összes virtuális kulcsot a zár vezérlésére használt alkalmazáson keresztül. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a digitális záregységtől függetlenül az ajtó bármikor nyitható és zárható az eredeti kulcsokkal” – kommentálta a kutatás eredményeit Kertész László.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 06. 16., 18:10
A teljes használtlakás-piacon Budapesten 2,5 százalék, a megyei jogú városokban és megyeszékhelyeken 3,4 százalék, a városokban 4,6 százalék, a községekben és nagyközségekben pedig 7,3 százalék volt az átlagos alkupozíció mértéke májusban az ingatlan.com adatai szerint. Az 50–100 millió forintos fővárosi használt lakóingatlanoknál májusban átlagosan 2,3 százalékos alkura volt lehetőség, júniusban viszont az előzetes adatok szerint már 3,3 százalékot engedtek az eladók.
2026. 06. 16., 10:50
Kiderült, mit ér a sokkal több bankjegykiadó automata és a duplájára emelt ingyenes készpénzfelvételi limit: új csúcsra, 124 ezer forint fölé ugrott az első negyedévben az egy kártyás készpénzfelvételre jutó átlagos összeg. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint viszont hiába telepítettek több száz új ATM-et a bankok, mégis kevesebbszer használták ezeket.
2026. 06. 16., 16:20
Egyre több budapesti lakáseladónak kell engednie az árból. Míg az év elején a lakások kevesebb mint harmadánál csökkentették a meghirdetett irányárat az értékesítés alatt, tavaszra már közel 40 százalékuknál került erre sor a Duna House adatai szerint. A ténylegesen megkötött adásvételek ára közben még emelkedett – a piac tehát nem fordult le, de a lendülete megtört.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.
Vannak webshopok és kisvállalkozások, amelyek kínálata hónapról hónapra változik, így esélyük és forrásuk sincs rá, hogy minden egyes termékfotó modellekkel, stúdióban készüljön. Az AI szélesre tárhatja a lehetőségeiket, ám tapasztalt szem validálása nélkül visszafelé sülhet el a részben vagy egészben generált tartalom. Tarnai Szilvia termékfotó-készítő, a MagicPortraitStudio alapítója azt vallja, hogy a kereskedő hitelességének megóvása érdekében csak gondos kutatással, megfelelő parancsokkal, az ügyféligények monitorozásával és alapos utómunkával születhet sikeres termékfotó, amire szívesebben le is csapnak a vásárlók.
A gazdasági bizonytalanság, a csökkenő vásárlóerő és az AI-jal gyorsított marketingkörnyezet új helyzet elé állította a hazai kkv-kat, miközben a digitális zaj erősödése, a tartalomtúlterheltség és a mesterséges intelligenciával generált tartalmak terjedése bizalmi válságot is okozott. Matykó Noémi marketingstratégiai szakértő szerint csak azok a cégek maradnak versenyben, amelyek tudatos növekedési stratégiát építenek, és észben tartják, hogy bár az AI hasznos eszköz, nem helyettesíti a stratégiai gondolkodást. A siker kulcsa szerinte a rendszerszintű működés, az összehangolt jelenlét és a folyamatos optimalizáció.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS