A magyarok közel fele szívesen használna okos zárat otthonában

2020. 12. 10., 13:00

A Yale összekapcsolt biztonság- és zártechnikai megoldásokat gyártó világmárka reprezentatív kutatást készített a magyar fogyasztók körében a kulcsnélküli okos zárak általános megítéléséről. A felmérés szerint a magyar internetezők közel 40 százaléka ismeri az okos zárak alapfunkcióit, legfontosabb előnyének pedig azt tartják, hogy mobiltelefon segítségével bárhonnan ellenőrizhető, hogy távozás után bezárták-e otthonukat.

Az intelligens ajtózárak globális piaca folyamatosan növekszik, a Verified Market Research adatai alapján a globális piac értéke 2019-ben 1,74 milliárd dollár volt, és 13.25 százalékos átlagos éves növekedési ütemmel (CAGR) számolva 2027-ra elérheti a 4,41 milliárd dollárt.
A szakértők szerint a gyors növekedés elsősorban az új generációs eszközök megjelenésének, és ezzel párhuzamosan az alapfunkciókkal kapcsolatos ismeretek szélesebb körben való elterjedésének tudható be. A Yale megbízásából a Gemius piackutató által készített felmérés arra kereste a választ, hogy a magyar fogyasztók körében milyen ismertsége van a technológiának.

Az okos zár fogalmának általános ismerete

A kutatás szerint a magyar fogyasztók 38 százaléka ismeri az internethez kapcsolódó, kulcs nélkül használható intelligens ajtózárak fogalmát és annak legfontosabb előnyeit. Ezen belül a válaszadók 10 százaléka mondta magáról, hogy kifejezetten jól ismeri az okos zárakat, 28 százalék pedig tisztában van az alapfunkciókkal. A válaszadók 62 százaléka ugyanakkor semmilyen vagy nagyon kevés ismerettel rendelkezik az okos zárakról. Az adatok szerint a legfiatalabb korosztályban (15-23 évesek) kiemelkedő az okos zárak ismerete (79 százalék).

Az okos zárak funkciói

A magyarok számára az okos zárak legmeggyőzőbb funkciója, hogy a mobiltelefonos vezérlésnek köszönhetően a felhasználónak távollétében nem kell többet aggódnia, hogy bezárta-e az ajtót. A megkérdezettek 47 százaléka ezt nagyon fontosnak tartotta.
A másik, szintén fontos tulajdonságot, miszerint, hogy távolról vezérelhetők a jogosultságok (például adhatunk virtuális kulcsot/ideiglenes hozzáférést vendégeknek, családtagoknak, barátoknak, szomszédoknak, babysitternek, olyan szakembereknek, akiket ismerünk és megbízunk bennük), a válaszadók 31 százaléka értékelte nagyon fontosnak.

Ugyancsak praktikus funkciók, hogy az okos zár segítségével a tulajdonos távollétében is lehetőség nyílik csomagok átvételére (23 százalék számára nagyon fontos), vagy, hogy az ingatlan kiadható hosszabb-rövidebb időre anélkül, hogy kulcsokat kellene adni a bérlőnek (22 százalék számára nagyon fontos).

„Az okos zárak – mint például vállalatunk egyik legújabb terméke – olyan vagyonvédelmi és zártechnikai megoldások, amelyek felszerelés után lehetővé teszik az ajtók kulcs nélküli működtetését, és az ajtó Android és iOS készülék segítségével történő irányíthatóságát. Az okos zárak legkézenfekvőbb előnyei, hogy a zár állapota bármikor és bárhonnan ellenőrizhetővé válik, valamint, hogy virtuális kulccsal a távollétünkben is beengedhetjük az érkező vendégeket, a takarítót vagy akár egy futárt is” – mondta el a kutatási eredményekhez kapcsolódóan Kertész László, a Yale Home Magyarország üzletágvezetője.

Nyitottság a technológiára

A válaszadók 45 százaléka mutatkozott nyitottnak arra, hogy okos zárat használjon az otthonában, 22 százalék volt bizonytalan és csupán a megkérdezettek harmada volt elutasító. Nyitottság terén eltérések figyelhetők meg az egyes szociodemográfiai csoportokban: míg a fiatalok (59 százalék) és a férfiak (52 százalék) nyitottabbak, addig az alacsony iskolai végzettségűek (48 százalék) és a megyeszékhelyen (43 százalék) élők elutasítóbbak. A bizonytanok csoportjába jellemzően az idősek (28 százalék) és a nők (26 százalék) tartoznak.

Visszatartó erők

A kutatás arra is kitér, hogy mi tarthatja vissza a fogyasztókat attól, hogy intelligens ajtózárat vásároljanak. Az eredmények szerint a legerősebb visszatartó erők a feltörhetőségtől való félelem (58 százalék), az eszköz ára (51 százalék), vagy az aggodalom, hogy lemerül a telefonkészülék (40 százalék).

A fővárosban az ár nem akkora visszatartó erő (40 százalék), itt többen is rendelkeznek már okos zárral vagy terveznek vásárolni (15 százalék). A 15-23 évesek nagyobb arányban rendelkeznek vele vagy terveznek a jövőben okos zárat vásárolni (17 százalék), ők a feltörhetőség (57 százalék) mellett a telefon lemerülésétől (51 százalék) tartanak legjobban.

„Az ajtók kulcs nélküli működtetését az olyan prémium kategóriás termékeknél, mint a Yale Linus® Smart Lock ma már a banki azonosítás során is alkalmazott, kétfaktoros hitelesítés védi, ami azt jelenti, hogy a felhasználóknak e-mail vagy telefonszám segítségével kell igazolniuk személyazonosságukat. Ha a felhasználó elveszíti telefonját, bármikor letilthatja az összes virtuális kulcsot a zár vezérlésére használt alkalmazáson keresztül. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a digitális záregységtől függetlenül az ajtó bármikor nyitható és zárható az eredeti kulcsokkal” – kommentálta a kutatás eredményeit Kertész László.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS