A koronavírus járvány miatt kevesebb krizantémot termesztettek

2020. 10. 29., 11:30

A halottak napi, mindenszenteki időszak legnépszerűbb virága a krizantém. A nagyvirágú fajták iránt a legnagyobb a kereslet, 70 százalékban ezt vásárolják, de a – teniszlabda nagyságú – közép-nagy virágúak iránt is folyamatosan nő az igény. Októberben és november elején az éves krizantémmennyiség 60 százalékát adják el a kereskedők – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből. Míg harminc évvel ezelőtt szinte csak a cserepest vásárolta a magyar lakosság, az utóbbi években már 70 százalékban a vágott krizantém a kelendő.

Idén a koronavírus gazdasági kockázataitól tartva kevesebb krizantémot ültettek a termelők, de így is – a megszokott 20 millióhoz képest – 17 millió szál virág kerülhet a piacra. A megkérdezett termesztők, forgalmazók szerint ennek ellenére is elegendő lesz a hazai virág: a piacon minden típusból van bőven, cserepes és különleges virágú vágott fajtákból is.

Egy átlagos évben a nagyvirágúakból (Palisade, Creamis) becslések szerint 12-13 millió szál, a közepes-nagy virágúból 1,5-2 millió szál fogy. Emellett a csokros – amely egész évben kelendő – és a cserepes fajták is választhatóak. Míg korábban a fehér színű volt a „divat”, manapság a zöld és a kétszínű (piros-fehér, napsárga-narancs, lila-rózsaszín stb.) a legkelendőbb.

Országrészenként is eltérő a trend: Nyugat-Magyarországon a pompon típusúak, az Alföldön, Tiszántúlon a napraforgóra hajazó Eleonóra dívik. Az utóbbi években az előre gyártott kisebb koszorúkra is nőtt az igény, amit az urnás sírhelyek megnövekedett aránya is okoz. Szakemberek szerint idén az is befolyásolja a vásárlásokat, hogy a koronavírus miatt sok idős ember nem, csak fiatalabb családtagjaik mennek ki a temetőbe, akik kisebb, kevesebb virágot vesznek. Valamint míg hagyományosan sokan előre jelezni szokták a  virágüzletekben vételi szándékukat, ez most mérséklődött, az utolsó napokban veszik a növényeket.

Halottak napjához közeledve vegyes a kép az országban: a főváros vonzáskörzetében és a nyugati országrészekben drágábban megy a krizantém, de például Szeged környékén – ahol jelentős a termesztés – alacsonyabbak az árak, illetve Nyíregyháza térségében a fehér, nagyvirágúból hiány van, az ott termesztett krémfehérből pedig túlkínálat. Idén az előállítási költségeket a magas euróárfolyam jelentősen befolyásolta: mind a dugványok, mind a szükséges vegyszerek többe kerültek. Ugyanakkor az esős időjárás alapvetően kedvezett a termesztésnek, nem kellett több hetes augusztusi kánikula miatt extrém lefedési költséget finanszírozniuk a termelőknek.

Tekintve a krizantém erősen szezonális jellegét, a termesztés és a logisztika, értékesítés is komoly szervezést és feszes időzítést igényel. A vágott virágot több napos pulton tartásra felkészítve kell átadni a boltosoknak. A termesztés alapvetően nagyvárosok közelében jellemző, de kiemelhető jelentős termőterületként Dabas, Lajosmizse, Kecskemét térsége, Nyíregyháza és Szeged környéke.

Az egész országban jellemző a kisebb mértékű helyi termesztés is, sajnos a legtöbb helyen korszerűtlen módszerekkel, több évtizedes technológiával. A krizantémtermesztés alapvetően szezonális munka, mintegy 3000 családnak jelent plusz bevételt, közülük 800-an foglalkoznak jelentősebb mértékben krizantémmal, de ők is a tavaszi dísznövények termesztését egészítik csak ki ezzel. A tapasztalatok szerint 2020-ban nem csökkent a termesztők száma, de sokan kevesebb dugványt vásároltak tavasszal a megszokottnál, tartva a koronavírus miatti bizonytalan helyzettől.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS