A hazai textilipar is nyitott a fenntarthatóságra és az innovációra

A hazai textilipar is nyitott a fenntarthatóságra és az innovációra
2022. 10. 26., 12:21

Nemcsak az időszerű környezetvédelmi szempontok, hanem már a gazdasági érvek is amellett szólnak, hogy a textilipari gyártást az alapjaitól kezdve kell megreformálni, teljes figyelemmel a fenntarthatóságra – mondta Hannauerné Szabó Anna, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Textil és Ruhaipari Szekciójának elnöke.

Október közepén rendezték meg – a Budapest Design Week programsorozatához kapcsolódva – a 7. Globális Fenntarthatósági Divathetet, amely idén a SynArFash, azaz szinergia az építészet/művészet és a divat között koncepcióra épült.

Az eseménysorozat mottója összecseng az Új Európai Bauhaus kezdeményezésével is: „Jól érzem magam a ruhámban és a körülöttem lévő térben”. „Igazán jól érezni akkor fogjuk magunkat, ha a textil-, ruha-, dizájn termékeket, a körülöttünk lévő tárgyakat, épületeket egyre inkább fenntartható, környezetkímélő, értékmegőrző vagy akár újrahasznosító módon hozzák létre” – mondta a womagic.hu-nak az esemény kapcsán Mányiné dr. Walek Gabriella, a Nemzeti Divatliga Magyarország Egyesület, valamint a #GSFW alapítója és szervezője.

A többnapos és több helyszínen megtartott rendezvényen nemzetközileg is jegyzett divattervezők ruháiból tartottak bemutatót, miközben fontos üzleti üzeneteket is megfogalmaztak. – A textilgyártás sajnos rendkívül károsítja a környezetet, hiszen nemcsak magas a hulladéktartalma, de a gyapottermelés és a pamut előállítása során rendkívül magas a környezeti terhelés is – mondta Hannauerné Szabó Anna, a VOSZ Textil és Ruhaipari Szekciójának elnöke, amely szervezet egyébként az esemény kiemelt támogatója is volt. – A szállítás, a víz-, vagy éppen az energiafelhasználás egyre drágább és sokszor elérhetetlenebb, miközben a poliészteralapú, mesterséges szálak nem, vagy csak nagyon hosszú idő alatt bomlanak le.

A végfelhasználó nyomás alatt tartja a textilipart?

A vásárlók eközben pedig egyre tudatosabbá válnak, különösen a fiatalabb generáció, és keresik azokat a megoldásokat, amelyek csökkentik a textilgyártás öko lábnyomát. Ilyenek a fast fashion elleni mozgalmak, amelyek arra próbálják sarkallni a tudatos vásárlókat, hogy észszerű mennyiségű ruhát használjanak, és az újrahasznosítás napi gyakorlattá váljon, és megjelentek a multinacionális cégeknél azok a lehetőségek is, amikor régebbi ruhákat vesznek vissza a felhasználótól.

„Több kutatás is zajlik a téma kapcsán, többek között az Európai Ruházati és Textil Szövetségnél is, amelynek célja, hogy megvizsgálja, a textilipar milyen módon lehet egyre inkább fenntarthatóbb – emelte ki Hannauerné Szabó Anna, aki öt éve a GSFW vezetőségi tagja, ipari összekötője is. – A kutatásoknak és az azokból levonható következtetéseknek pedig nagyon fontos üzenetértéke, hogy már a tervezőknél is elinduljon egy újfajta gondolkodás, amelyre már a rendezvényen megvalósuló divatbemutatókon is láthattunk üdítő példákat.”

A próbálkozások folyamatosak, mint az olaszoknál, ahol a PET-palackokat újra polimerizálják, és ezeket a szálak építik be fürdőruhákba.

A hazai textiliparban nagy lehetőség van, de észre kellene venni

A VOSZ szekciójának elnöke szerint bár Magyarországon nincsen alapanyaggyártás, nyilvánvalóan a hazai textilipari ágazat is nyitott lenne a fenntartható innovációkra. „Jelenleg mintegy 44 ezer, főként női munkavállalót foglalkoztat, valamint több mint 400 milliárd forintos árbevételt realizál a hazai ágazat, és a magyaros, kreatív gondolkodás sok lehetőséget tartogat a globális piac számára is – hangsúlyozta Hannauerné Szabó Anna. – Például a 3D-s nyomtatás mellett több magyar vállalkozás is bekerült a hazai autóipar beszállítói közé, ugyanis a műszaki textilgyártásban kifejezetten erősek vagyunk. Talán kevesen tudják, de egy személyautóban akár 20 kilogramm textil van beépítve!”

Összefogtak

A hazai fenntartható textil és ruházatipar, a divatipar fejlesztésén a Nemzeti Divat Liga, a Magyar Könnyűipari Szövetség, a Textipari Műszaki és Tudományos Egyesület, valamint a VOSZ Textil és Ruházatipari Szekciója mint szakmai érdekképviselet dolgozik, és tartják a kapcsolatot az Európai Ruházati és Textil Szövetséggel, az EURATEX-szel.

ZBT

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-26 15:10:00
Húsz százalék fölötti átlagos hozam, rekord összegű befizetés és kifizetés: ez a nyugdíjpénztárak 2023-as mérlege. A reálhozam megvolt, a tagság viszont egyre csak öregszik – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS