A gazdaságvédelmi akcióterv két újabb pontja lépett hatályba

2019. 07. 24., 11:45

A májusban bejelentett gazdaságvédelmi akcióterv részeként két intézkedés is hatályba lépett szerdán. Az adóelőleg-feltöltés eltörlésével tovább egyszerűsödik a vállalkozások adóadminisztrációja, a fejlesztési adókedvezmény kibővítésével pedig még több beruházás valósulhat meg Magyarországon – mondta Varga Mihály az MTI-nek.

A kormány azért indította a gazdaságvédelmi akciótervet, hogy a magyar gazdaság eredményeit a lassuló európai gazdaságban is megőrizze, és a hazai növekedés a következő években is legalább 2 százalékponttal meghaladja az uniós átlagot – emlékeztetett a pénzügyminiszter.

Tájékoztatása szerint mintegy 40 ezer vállalkozásnak hoz könnyebbséget az úgynevezett adóelőleg-feltöltés eltörlése, amely lehetővé teszi, hogy a cégek öt hónappal tovább gazdálkodhassanak 170 milliárd forinttal.

Az érintetteknek ugyanis ezentúl december 20. helyett elég májusban, az adóbevallásuk elkészítésével egy időben befizetniük adójukat – összegezte a változás lényegét Varga Mihály.

Korábban a százmillió forintnál nagyobb éves nettó árbevételt elérő cégeknek meg kellett becsülniük, hogy az adott évre vonatkozóan végül mennyi társasági adót, innovációs járulékot és energiaellátók jövedelemadóját fizetnek összesen, és az összeg legalább kilencven százalékát át is kellett utalniuk az államkasszának december 20-ig - jegyezte meg a miniszter.

A 13+1 intézkedésből álló gazdaságvédelmi akcióterv egyik lényeges pontja ez, hiszen az adóbefizetés határidejének eltolása akár fejlesztések megvalósításához vagy munkahelyteremtéshez is hozzásegítheti az érintett vállalkozásokat.

A miniszter a gazdaságvédelmi akcióterv másik, szerdán hatályba lépett pontjáról szólva elmondta: a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fejlesztési adókedvezmény-jogcím értékhatára 500 millió forintról a kisvállalatok esetében 300, a középvállalkozások esetében 400 millió forintra csökken.

A beruházási értékhatár mérséklése mintegy 7 ezer vállalkozást érinthet, de ez a szám 2022-ig jelentősen megemelkedhet, hiszen évről-évre csökken az értékhatár: 2022-ben a kisvállalatok esetében 50, középvállalkozások esetében pedig már csak 100 millió forint lesz a beruházási értékhatár, amely után igénybe vehető az adókedvezmény.

Tavaly minden korábbinál több, 8500 milliárd forint beruházás valósult meg Magyarországon, a fejlesztési adókedvezmény kibővítése nagymértékben hozzájárulhat a kedvező folyamat fenntartásához – mondta Varga Mihály.

A gazdaságvédelmi akcióterv további fontos részei még a szociális hozzájárulási adó 2 százalékpontos csökkentése, amely már július 1-jével életbe lépett, és csak idén 144 milliárd forintot, jövőre pedig további 156 milliárd forintot hagy a magyar vállalkozásoknál. A kisvállalati adó csökkentése 2020. január 1-jén lép életbe, 13 százalékról 12 százalékra csökken az adókulcs, amely több mint 40 ezer magyar vállalkozást érint és további 5 milliárd forintot hagy a cégeknél.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) tagjainak javaslatai is megjelennek a kormány gazdasági stratégiájában – mondta az Üzletem.hu-nak Ádám Imre, a szervezet alelnöke. Cikkünket ITT olvashatja.

(Üzletem.hu/MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS