A gazdaságvédelmi akcióterv két újabb pontja lépett hatályba

2019. 07. 24., 11:45

A májusban bejelentett gazdaságvédelmi akcióterv részeként két intézkedés is hatályba lépett szerdán. Az adóelőleg-feltöltés eltörlésével tovább egyszerűsödik a vállalkozások adóadminisztrációja, a fejlesztési adókedvezmény kibővítésével pedig még több beruházás valósulhat meg Magyarországon – mondta Varga Mihály az MTI-nek.

A kormány azért indította a gazdaságvédelmi akciótervet, hogy a magyar gazdaság eredményeit a lassuló európai gazdaságban is megőrizze, és a hazai növekedés a következő években is legalább 2 százalékponttal meghaladja az uniós átlagot – emlékeztetett a pénzügyminiszter.

Tájékoztatása szerint mintegy 40 ezer vállalkozásnak hoz könnyebbséget az úgynevezett adóelőleg-feltöltés eltörlése, amely lehetővé teszi, hogy a cégek öt hónappal tovább gazdálkodhassanak 170 milliárd forinttal.

Az érintetteknek ugyanis ezentúl december 20. helyett elég májusban, az adóbevallásuk elkészítésével egy időben befizetniük adójukat – összegezte a változás lényegét Varga Mihály.

Korábban a százmillió forintnál nagyobb éves nettó árbevételt elérő cégeknek meg kellett becsülniük, hogy az adott évre vonatkozóan végül mennyi társasági adót, innovációs járulékot és energiaellátók jövedelemadóját fizetnek összesen, és az összeg legalább kilencven százalékát át is kellett utalniuk az államkasszának december 20-ig - jegyezte meg a miniszter.

A 13+1 intézkedésből álló gazdaságvédelmi akcióterv egyik lényeges pontja ez, hiszen az adóbefizetés határidejének eltolása akár fejlesztések megvalósításához vagy munkahelyteremtéshez is hozzásegítheti az érintett vállalkozásokat.

A miniszter a gazdaságvédelmi akcióterv másik, szerdán hatályba lépett pontjáról szólva elmondta: a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fejlesztési adókedvezmény-jogcím értékhatára 500 millió forintról a kisvállalatok esetében 300, a középvállalkozások esetében 400 millió forintra csökken.

A beruházási értékhatár mérséklése mintegy 7 ezer vállalkozást érinthet, de ez a szám 2022-ig jelentősen megemelkedhet, hiszen évről-évre csökken az értékhatár: 2022-ben a kisvállalatok esetében 50, középvállalkozások esetében pedig már csak 100 millió forint lesz a beruházási értékhatár, amely után igénybe vehető az adókedvezmény.

Tavaly minden korábbinál több, 8500 milliárd forint beruházás valósult meg Magyarországon, a fejlesztési adókedvezmény kibővítése nagymértékben hozzájárulhat a kedvező folyamat fenntartásához – mondta Varga Mihály.

A gazdaságvédelmi akcióterv további fontos részei még a szociális hozzájárulási adó 2 százalékpontos csökkentése, amely már július 1-jével életbe lépett, és csak idén 144 milliárd forintot, jövőre pedig további 156 milliárd forintot hagy a magyar vállalkozásoknál. A kisvállalati adó csökkentése 2020. január 1-jén lép életbe, 13 százalékról 12 százalékra csökken az adókulcs, amely több mint 40 ezer magyar vállalkozást érint és további 5 milliárd forintot hagy a cégeknél.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) tagjainak javaslatai is megjelennek a kormány gazdasági stratégiájában – mondta az Üzletem.hu-nak Ádám Imre, a szervezet alelnöke. Cikkünket ITT olvashatja.

(Üzletem.hu/MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS