A gabonakiviteli korlátozás is segíti a magyar sertéságazatot

A gabonakiviteli korlátozás is segíti a magyar sertéságazatot
2022. 03. 09., 18:13

A jelenlegi nehéz piaci helyzet körülményei között fontosnak tartjuk, hogy a magyar sertéstartás talpon maradását szolgáló eszközöket, lehetőségeket az ágazat szereplőivel közösen beszéljük át és összehangoltan cselekedjünk – jelentette ki Feldman Zsolt, a sertéságazat meghatározó szereplőivel folytatott egyeztetésen.

A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a sertéstartók és -feldolgozók jelen lévő képviselőivel áttekintette az ágazatot szorító legfontosabb finanszírozási, energia-, takarmány- és húspiaci, valamint agrártámogatási és versenyképességi kérdéseket. Az államtitkár ismertette, hogy a napokban elrendelt gabonakiviteli korlátozás kiemelt célja a takarmányellátás biztonságának fenntartása, tekintettel a világ legnagyobb gabonaexportőr országokat érintő háborús helyzetben felbolydulttá vált európai gabonapiacra. Feldman Zsolt ismertette, hogy a hatóságok kiemelten ellenőrzik az importból érkező sertéshústermékeket.

A tanácskozás résztvevői információkat kaptak az európai uniós szinten zajló, sertéságazatot közvetlenül érintő fejleményekről. Feldman Zsolt a sertéságazat jelen lévő szereplőinek elmondta, hogy a kocatartók számára a rendkívüli helyzetre tekintettel biztosított 4 milliárd forintos többlettámogatásra március végén lehet majd benyújtani a támogatási kérelmeket, a számukra kiutalt összeget áprilisban ki is fizetik.

A szaktárca a közeljövőben további piaci szereplőkkel, legközelebb a takarmánypiac képviselőivel ül le egyeztetni. (AM Sajtóiroda)

(Fotó: Pelsőczy Csaba)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS