A digitális reklámok részaránya idén meghaladhatja az 55 százalékot

2022. 02. 11., 17:33

Idén várhatóan eléri a 745 milliárd dollárt a globális reklámköltések összértéke, ami 9,2 százalékos növekedést jelent az előző évi 682 milliárd dollárral szemben – olvasható a dentsu globális médiaügynökségi hálózat által közzétett, a világ több mint 50 országára kiterjedő előrejelzésében. A reklámpiac ezzel már bőven túllép a világjárvány okozta sokkon: a 2022-re prognosztizált reklámköltések összege 19 százalékkal haladja meg a koronavírus előtti évben tapasztalt szintet.

Az elemzés szerint a növekedés főként olyan nagy politikai és sporteseményeknek lesz köszönhető, mint az év eleji pekingi téli olimpia, az amerikai félidei választások, illetve a katari labdarúgó világbajnokság. Ezek mellett erősnek ígérkezik az idei karácsony előtti kereskedelmi főszezon is, amely szintén erőteljesen növelheti a reklámköltések volumenét.

A globális reklámköltések csaknem háromnegyede öt országban zajlik, ezek sorrendben: USA, Kína, Japán, Egyesült Királyság és Németország. Bár a globális kilátások egyértelműen pozitívak, a növekedési potenciál igen eltérő az egyes régiókban: miközben Észak-Amerika erőteljes, 14 százalék közeli növekedést várhat, a nyugat-európai, valamint az ázsiai és csendes-óceáni térséghez kapcsolódó reklámköltések átlagos növekedése 5-6 százalék között alakulhat majd. A legnagyobb mértékben India (+14,6 százalék), az USA (+14 százalék), Oroszország (+11,2 százalék) és Kanada (+10,9 százalék) reklámpiaca bővülhet 2022-ben.

A költések csatornák szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a hirdetők továbbra is a digitális és a televíziós reklámokra költenek a legtöbbet. A korábbi évek trendjét folytatva dinamikusan nő idén is a digitális reklámok részaránya, amely 2022-ben már meghaladja az 55 százalékot (408 milliárd dollár).

Várhatóan 2022 lesz az első olyan év, amikor a digitális hirdetések összértéke dupla akkora lesz, mint a televíziós hirdetéseké (198 milliárd dollár). Mindez főként a videotartalmak, az internethez kapcsolt televíziók, az automatizált reklámértékesítés és az e-kereskedelem további gyors térhódításának az eredménye.

A lineáris televíziókban (például műholdas és kábeltévék) a tavalyi 7,9 százalékos növekedést követően 2022-ben további 3,8 százalékkal nőhet a reklámköltések volumene, ám a költések részarányát tekintve ez a csatorna a következő években – az internethez kapcsolt televíziók, illetve a vieo-on-demand szolgáltatások térnyerésével – fokozatos zsugorodásra számíthat.

Miközben köztéri hirdetések (+12,8 százalék) és a mozihirdetések (+23,4 százalék) – a közösségi létet korlátozó intézkedések fokozatos eltörlésével – komoly felívelésre számíthatnak idén, a napilapok (-4,2 százalék) és magazinok (-7,7 százalék) reklámpiaca menthetetlenül tovább folytatja a zsugorodást.

A következő évekre vonatkozó kilátások összességében szintén kedvezőek: a dentsu elemzése 2023-ra 4,6 százalékos míg 2024-re 5,8 százalékos növekedési ütemet vár a reklámpiacon - ez a növekedési ütem nagyjából a pandémia előtti években tapasztalt mértékkel egyezik meg. A digitális média egyre inkább domináns szegmense lesz a reklámpiacnak, költési részaránya 2024-re már a 60 százalékos szintet közelíti majd.

A dentsu teljes médiapiaci előrejelzése az alábbi linken érhető el:

https://www.dentsu.com/hu/hu/reports/ad_spend_january_2022_pdf

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS