A bérlakás lehet az ingatlanbefektetők új célpontja?

2022. 10. 24., 16:19

Nyugat-Európában a bérlakások évek óta vonzó alternatívát kínálnak az intézményi ingatlanbefektetőknek. Közép-Európában is láthatóan ebbe az irányba mozdul el a piac. A CMS nemzetközi ügyvédi iroda és a CBRE közösen publikált jelentésében a szektor növekedési lehetőségeit járják körül öt közép-európai főváros elemzésével. 2022 első felében 130 millió eurót tett ki a befektetési forgalom, az erősödéséhez hozzájárul az egyre több bérlakásfejlesztés a régióban, egyúttal a jogszabályok előnyöket biztosítanak a PRS-befektetőknek projektjeik fejlesztésére.

A közép-kelet-európai országok gazdasági növekedése és évtizednyi laza gazdaságpolitika a lakásárak robbanásszerű növekedéséhez vezetett. Az egyre kevésbé megfizethető lakhatás miatt folyamatosan növekszik a bérlakások népszerűsége, és ez a tendencia várhatóan folytatódik, mivel a lakásfejlesztők a bérbeadásra épített lakásokat egyre vonzóbb alternatívának tekintik a jelzáloghitelek drágulása miatt szűkülő vásárlási kedv miatt.

„Ahogy a világ kilábal a világjárványból, a lakhatás új módjainak lehetünk tanúi” – mondta Lukas Hejduk, a CMS közép- és kelet-európai ingatlanszakmai csoportjának vezetője. „Az ingatlanbefektetések átalakulóban vannak, mivel az ágazat a fogyasztók új elvárásainak igyekszik megfelelni. A megfizethetőségi problémák és a népességnövekedés arra kényszeríti a közép-kelet-európai piacot, hogy alkalmazkodjon, és lassan, de folyamatosan kövesse a nyugat-európai mintát a lakószektor szerkezetét illetően”.

A kedvező jogi környezetszintén döntő tényező, amely az intézményi bérlakásfejlesztést (PRS) a közép-kelet-európai régióban ösztönzi. Bár a PRS-projekteket érintő jogszabályok még mindig fejlődési fázisban vannak, általában rugalmasak és megfelelnek az eszközosztály a dinamikus követelményeinek.

Az elmúlt években a PRS-projekteket érintő speciális befektetőbarát szabályozást vezettek be, amely kedvező feltételeket teremtett az új ágazat növekedéséhez.

A CBRE jelentése szerint Európában 2021-ben 109 milliárd eurós, rekordösszegű lakásberuházási forgalmat regisztráltak, és bár a közép-európai piac (Lengyelország, Csehország, Magyarország, Szlovákia és Románia) nem büszkélkedhet hasonló számokkal, 2022 első félévében, éves összehasonlításban tapasztalt 36 százalékos volumennövekedés egyértelműen a PRS növekvő tendenciáját mutatja.

„Az emelkedő kamatlábak, a magas építési költségek, az energia és az infláció fényében a lakásbérleti eszközök továbbra is biztonságos alternatívát jelentenek a befektetők számára minden piacon, főként az alacsony kínálat, valamint a magas egyéni és intézményi kereslet miatt, amelyet a demográfiai migráció is támogat” – fejtette ki Joanna Mroczek, a CBRE közép-kelet európai kutatási és stratégiai tanácsadásért felelős részlegének vezetője.

„Közép-Európában a fogyasztói szokások változását is megfigyelhetjük a mobilitás és az ingatlanok tulajdonlásával vagy bérlésével kapcsolatos hozzáállás tekintetében. Régiónk követi a nyugati városok trendjeit, de még számos lehetőség van a fejlődésre, így a költségtervezés átmeneti nehézségei ellenére is számos olyan tranzakciót figyelhetünk meg, amelyek lezárása a projektek biztosításának és a magas minőségű eszközök átadásának bevált módjaival történik”.

A jelentés szerint az ESG ugyanolyan fontos szempont a magánbérleti szektorban, mint más ingatlanágazatokban. A lakásépítők által elfogadott ESG-stratégiák közé tartozik az új létesítmények kivitelezése során a karbonlábnyom konkrét csökkentése, a teljesítmény nemzetközi szabványok szerinti mérése, a „zárt körfolyamatú” gazdaság elveinek megvalósítása, valamint a beruházások optimalizálási lehetőségeinek elemzése a kibocsátás és az erőforrásigény szempontjából.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS