283 tonna tartós élelmiszerrel segíti a nélkülözőket az Élelmiszerbank

2019. 11. 25., 19:15

Országszerte 120 településen, több mint 200 helyszínen zajló hétvégi akció során összesen mintegy 283 tonna tartós élelmiszert gyűjtött a Magyar Élelmiszerbank Egyesület közel 5.400 önkéntese segítségével. Az adományokból közel 57.000 ezer élelmiszercsomag készül, amelyeket a gyűjtésben részt vevő önkéntesek juttatnak el a gyűjtés környékén élő nélkülözőkhöz.

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület idei, immár 15. Karácsonyi Adománygyűjtése során november 22-24. között 207 budapesti és vidéki élelmiszer áruházban a vásárlók nagylelkű adományainak köszönhetően összesen 283 tonna tartós élelmiszert gyűjtött össze.

A TESCO áruházlánc az adományt kiegészíti az összegyűjtött élelmiszerek értékének 20 százalékával pénzadomány formájában, hogy ezzel is segítse az Élelmiszerbank működését, a nélkülözők ellátását. Az ALDI pedig fix összegű támogatással járul hozzá az Egyesület élelmiszermentési tevékenységének támogatáshoz.

Az ALDI, az AUCHAN, a METRO és a TESCO áruházakban az Élelmiszerbank közel 5.400 önkéntese segítette az adományok összegyűjtését. 

Idén közel 57 ezer ezer csomagot állítanak össze az Élelmiszerbank önkéntesei az élelmiszerüzletekben átadott adományokból. A lakosság adományait az önkéntesek a gyűjtés környékén élő nélkülözőkhöz juttatják el még Karácsony előtt.

„Köszönjük minden adományozónak, hogy gondolt nehéz sorsú embertársainkra és adományaik segítségével együtt, évről évre egyre több nélkülözőn tudunk segíteni. Köszönjük önkénteseinknek, partnereinknek, hogy idén is lehetőségünk nyílt egy ilyen sikeres akció szervezésére” – értékelte a gyűjtés eredményeit Cseh Balázs, az Élelmiszerbank Egyesület elnöke.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS