NTAK-adatszolgáltatás: fél év felkészülési időt kaptak a vendéglátó üzletek és a turisztikai attrakciók

2022. 06. 14., 16:30

2023. január 1-jétől indul a vendéglátó üzletek és a turisztikai attrakciók adatszolgáltatási kötelezettsége a Nemzeti Turisztikai Adaszolgáltató Központ (NTAK) felé.

Az Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) májusi javaslatát és a szakmai érveket figyelembe véve a jogalkotó kezdeményezte az NTAK-adatszolgáltatás kezdő napjának módosítását. Így ez a vendéglátó üzletek és a turisztikai attrakciók számára idén július 1-je helyett 2023. január 1-jén indul. A most elfogadott fél év halasztás több tízezer turisztikai vállalkozás technikai felkészülését és a személyzet képzését is támogatja.

Európában egyedülálló módon Magyarországon elsőként valósult meg a turisztikai szektorban az adatvezérelt irányítás. Az NTAK a több mint 45 ezer szálláshely bekötése után a vendéglátó üzletekkel és a turisztikai attrakciókkal bővül.

2021 novembere óta már több mint 10 ezer turisztikai attrakció és vendéglátó üzlet regisztrált az NTAK-ba. Most csatlakoznak többek között a múzeumok, kastélyok, várak, a strandok és fürdők, a kalandparkok és álltakertek, valamint a zenés-táncos rendezvények is, azaz minden olyan turisztikai attrakció, ahol jegyértékesítés zajlik. A vendéglátó üzletek valamennyi típusa regisztrációköteles, az adatszolgáltatók körébe azonban csak az online pénztárgépet használók tartoznak.

A szálláshelyek NTAK-csatlakozása után a rendszer bővítése azért kiemelten fontos, mert az adatszolgáltatásnak köszönhetően a teljes szektor forgalmi statisztikai adatairól valós kép áll rendelkezésre. A naponta érkező statisztikai adatok egyedülálló lehetőséget biztosítanak a turisztikai marketingaktivitások tervezéséhez, az ágazatot érintő döntések előkészítéséhez. Többek között az adatvezérelt marketingtevékenység eredménye az is, hogy a minden idők legjobb belföldi, 2021-es nyári időszaka után a 2022-es nyár is vélhetően kiemelkedő szezon lesz a magyar turizmus történetében – áll az MTÜ közleményében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS