Guller Zoltán: a turizmust a második hullám idején sem hagyják cserben

2020. 11. 11., 12:15

Újabb támogatást biztosít a kormány a turizmusnak, a szektort – ahogyan a koronavírus-járvány első hulláma idején – „most sem hagyjuk cserben, mindent megteszünk annak érdekében, hogy az itt dolgozók megtarthassák munkahelyeiket” – jelentette ki az MTI-nek Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója szerdán.

Hangoztatta, hogy a kormány a turisztikai ügynökséggel közösen már a járvány első szakaszában mindent megtett azért, hogy segítse a szektort. A tavaszi gazdaságvédelmi intézkedések között szerepelt például a járulékkedvezmény, a kedvezményes hitelprogram vagy a SZÉP-kártya kedvezményes adózása és megemelt keretösszege is.

A most bejelentett intézkedések között pedig a kormány a turizmusban-vendéglátásban és a szórakoztató, illetve szabadidős tevékenységet nyújtó vállalkozások számára adó- és járulékfizetési kedvezményekről döntött, továbbá a szálláshely-szolgáltatókat foglalásaik kieséséből származó költségeinek megtérítésével és bértámogatások nyújtásával segíti át a nehéz időszakon.

Guller Zoltán elmondta: a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban (NTAK) regisztrált szálláshelyek számára az állam megtéríti a november 8-ig beérkezett, a zárás utáni 30 napra vonatkozó bevételkiesés 80 százalékát. Ennek feltétele, hogy a munkavállalókat ne bocsássák el, és a dolgozók megkapják a fizetésüket erre az időszakra. Az NTAK-adatok alapján novemberre 928 ezer vendégéjszakát rögzítettek, ami közel nettó 15 milliárd forint értékű támogatást jelent több mint 11 ezer szolgáltató részére.

További intézkedésként az NTAK rendszerében regisztrált és a napi adatszolgáltatási kötelezettségüknek eleget tett szolgáltatóknak minden szálláshelytípus esetében a következő 30 napra támogatásként biztosítják a munkaviszonyban foglalkoztatott alkalmazottaik bruttó munkabérének 50 százalékát. Ennek feltétele a munkavállaló jogviszonyának megtartása és a munkabér megfizetése erre az időszakra vonatkozóan. Mindez 3,5 milliárd forint összegű támogatást jelent a turizmusban-vendéglátásban dolgozó munkavállalókat foglalkoztatók számára.

Az új rendelet a szabadidős és szórakoztató tevékenységet végző szolgáltatók számára is kedvezményt biztosít, akiknek a dolgozóik után erre a 30 napra nem kell járulékot fizetni – emelte ki Guller Zoltán. Hozzátette: ebbe a csoportba tartoznak mások mellett a mozik, színházak, múzeumok, állatkertek, sportlétesítmények, edzőtermek, konferenciák és bemutatók, a szórakoztatóiparban dolgozók.

A rendelet szerdától hatályba is lépett, és az ezt követő 30 napra nyújt jelentős segítséget a vállalkozások számra. (MTI)

(Fotó: Szerdahelyi Csaba)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS