Annyit keres a mongol szobalány, mint a magyar

2019. 12. 04., 11:00

Rekordot ért el a Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalók fizetése tavaly: a KSH szerint az összeg csaknem 280 milliárd forintot tett ki.

Egyre több külföldi dolgozik Magyarországon. A trend a vendéglátó ágazatban nem igazán érzékelhető még – írja a turizmus.com.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2017-ben 1123 külföldi számára adtak ki munkavállalási engedélyt a vendéglátóiparban, a cégek 312 munkavállalót jelentettek be

Főleg ukrán, vietnami és mongol munkások fordulnak elő, néhány esetben az éttermekben olasz pincérek, illetve egy-két afrikai mosogató, esetleg kínai séfek, konyhai alkalmazottak. A bérezésük megegyezik a magyar munkavállalókéval.

Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke szerint nem jellemző sem a hotelekre, sem az éttermekre a külföldi munkaerő alkalmazása. Budapesten akad pár tucat ukrán vagy mongol szobalány, néhány helyen pedig a recepciós külföldi.

Flesch Tamás szerint általában nehéz idehaza külföldieket foglalkoztatni. Már a munkavállalási engedély megszerzése sem túl egyszerű, mert indokolni kell a magyar hatóságok felé, hogy miért nem sikerült egy adott pozícióra magyar dolgozót felvenni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS