Annyit keres a mongol szobalány, mint a magyar

2019. 12. 04., 11:00

Rekordot ért el a Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalók fizetése tavaly: a KSH szerint az összeg csaknem 280 milliárd forintot tett ki.

Egyre több külföldi dolgozik Magyarországon. A trend a vendéglátó ágazatban nem igazán érzékelhető még – írja a turizmus.com.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2017-ben 1123 külföldi számára adtak ki munkavállalási engedélyt a vendéglátóiparban, a cégek 312 munkavállalót jelentettek be

Főleg ukrán, vietnami és mongol munkások fordulnak elő, néhány esetben az éttermekben olasz pincérek, illetve egy-két afrikai mosogató, esetleg kínai séfek, konyhai alkalmazottak. A bérezésük megegyezik a magyar munkavállalókéval.

Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke szerint nem jellemző sem a hotelekre, sem az éttermekre a külföldi munkaerő alkalmazása. Budapesten akad pár tucat ukrán vagy mongol szobalány, néhány helyen pedig a recepciós külföldi.

Flesch Tamás szerint általában nehéz idehaza külföldieket foglalkoztatni. Már a munkavállalási engedély megszerzése sem túl egyszerű, mert indokolni kell a magyar hatóságok felé, hogy miért nem sikerült egy adott pozícióra magyar dolgozót felvenni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 05. 12., 10:40
Enyhe drágulás jellemzi mind az országos, mind a budapesti albérletpiacot a KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint. Áprilisban az előző hónaphoz képest országos átlagban 0,9, a fővárosban 1,3 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak, éves összevetésben országosan 7,6, Budapesten 8,6 százalékos volt a drágulás.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.
2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.
Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS