A szabolcsi turisták főleg a hosszabb utakat, a komáromiak a kempingezést választották

2024. 03. 11., 17:10

A vidéki szálláshelyeken több mint 19 millió vendégéjszakát töltöttek el tavaly a belföldi vendégek, akik közül a legtöbben Pest vármegyéből indult útnak – közölte a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai alapján a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) hétfőn.

A hazai turisztikai forgalom kétharmada 2023-ban a vidéki szálláshelyeken volt, ahová a vendégek 74 százaléka belföldről érkezett.

Az MTÜ az általa létrehozott NTAK adatai alapján megállapította, hogy a vármegyék közül a legtöbb, 1 millió 248 ezer belföldi turista – a fővárost nem beleszámítva – Pest vármegyéből kelt útra tavaly, akik közül a legtöbben Siófokra, Hajdúszoboszlóra és Egerbe utaztak. Ráadásul a legtöbb (3,1 millió) vendégéjszakát 2023-ban szintén Pest vármegye turistái töltötték az országban.

A második legtöbb belföldi utazót Győr-Moson-Sopron vármegye adta, innen a turisták leginkább Zalakaros, Balatonfüred és Siófok felé vették az irányt, csakúgy, mint a dobogó harmadik fokán álló Komárom-Esztergom turistái.

Tavaly a saját vármegyéjükön kívülre a leggyakrabban Pest és Győr-Moson-Sopron mellett Hajdú-Bihar vármegye turistái utaztak, ők legtöbbször Gyulán, Egerben és Miskolcon szálltak meg. A somogyi turisták közül a legtöbben Zalakarosra, Hévízre és Pécsre utaztak, míg saját vármegyéjükön belül legnagyobb számban a zalaiak keresték a pihenést tavaly.

Átlagosan a leghosszabb ideig Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna és Borsod turistái pihentek. A legmesszebbre pedig Jász-Nagykun-Szolnokból, Bács-Kiskunból és Baranyából utaztak a pihenni vágyók, akik leginkább Siófokot célozták.

A 4-5 csillagos hotelekben Győr-Moson-Sopron utazói foglaltak a leggyakrabban szállást, főként Budapest, Zalakaros, Bük, Balatonfüred és Hévíz szállodáit választották.

A kempingek a legnépszerűbbek a Komárom-Esztergom vármegyei utazók körében voltak, akik főként a Balaton partján, így Siófokon, Balatonfüreden, Alsóörsön, Zamárdin, Révfülöpön szálltak meg ilyen szálláshelyeken. A legtöbb vendégházat pedig Békés turistái foglalták le, elsősorban Egerben, Siófokon, Szegeden és Békésszentandráson.

A korcsoportokat vizsgálva a legtöbb 19-24 év közötti fiatal Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar vármegyéből utazott, leginkább Siófokra, Nyíregyházára és Miskolcra. A legidősebb, 65 év feletti generáció tagjai is leginkább Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéből keltek útra – ugyanezen városok felé. Tavaly a legidősebb belföldi turista 100 éves volt, aki Győr-Moson-Sopronból látogatott Zalába, ahol 3 éjszakát töltött. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS