Valóban intelligens a mesterséges intelligencia?

Valóban intelligens a mesterséges intelligencia?
2024. 09. 23., 19:23

A mesterséges intelligencia kutatásának spanyolországi és európai úttörője, Ramon López de Mántaras szeptember 26-án ingyenes előadást tart a Cervantes Intézetben. A professzor komplex összefüggésben elemzi az MI társadalmi, etikai hatásait, kitérve annak korlátaira és veszélyeire is.

Ramon López de Mántaras Badia a CSIC (Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács) kutató professzora, a Mesterséges Intelligencia Kutatóintézet alapítója és korábbi igazgatója. A Kaliforniai Berkeley Egyetem informatikai mesterszakán szerzett diplomát, valamint a Toulouse-i Egyetemen (Franciaország) fizikából, majd a Barcelonai Műszaki Egyetemen informatikából doktorált. Munkáját számos kitüntetéssel ismerték el, beleértve a Spanyol Tudományos és Innovációs Minisztérium Kutatói Díját. Mindemellett az EurAI (Európai Mesterséges Intelligencia Társaság) tiszteletbeli tagja, valamint a Katalán Tanulmányok Intézetének rendes tagja. Jelenlegi kutatásainak központi eleme az analógián alapuló okfejtés, illetve az ok-okozati és átviteli kapcsolatok tanulásának vizsgálata a humanoid robotok esetében.

A „Valóban intelligens a mesterséges intelligencia?” című előadásában a professzor a mesterséges intelligencia képességeit elemzi: megkérdőjelezi a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket övező elfogultságot, hangsúlyozva a rendszerek jelenlegi korlátait a világ és a nyelv értelmezése kapcsán, kiemelve a környezettel kialakított fizikai kapcsolódás fontosságát a világ megértéséhez. Kitér az MI jelenlegi veszélyeire, köztük a magánélet védelmére és arra, hogy az algoritmusok milyen módon torzítják a hozzánk érkező tartalmakat. Az előadáson szóba kerül a tervezők és programozók etikai felelőssége, valamint a szigorúbb szabályozás, illetve a mesterséges intelligencia kockázatait és előnyeit bemutató minőségibb oktatás szükségessége is.

Az előadás 18 órakor kezdődik. A program nyelve spanyol és magyar, szinkrontolmácsolás biztosított.

További információk itt olvashatók.

Fotó: APD

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS