Így népszerűsítik Magyarországon a golfozást

2019. 06. 04., 16:30

Magyarország csatlakozik a Mercedes-Benz After Work Golf Cuphoz. A 2012-ben indult versenysorozat célja a sportág népszerűsítése.

A Magyar Golf Szövetség tájékoztatása szerint a kilenclyukas versenyek fordulóit kizárólag munkanapokon és legkorábban délután 5 órai kezdettel rendezik meg.

Így a golf iránt elkötelezett, ám elfoglalt játékosok egy szokványos munkanap estéjén versenyezhetnek az áprilistól szeptemberig tartó szezonban. Az első magyarországi versenyt június 12-én rendezik meg, melyre június 10-ig lehet regisztrálni.

Az először Németországban kiírt sorozat körülbelül 3000 versenyén – több mint 300 pályán – mintegy 80 ezer golfozó vett részt. Tavaly többek között Dél-Afrikában, Svédországban és Argentínában is megrendezték a Mercedes-Benz After Work Golf Cupot.

Idén Magyarország mellett Hollandia és Csehország is csatlakozott sorozathoz, melyen a résztvevők vonzó díjakat nyerhetnek, illetve nemzetközi szinten is versenyezhetnek a top helyezésekért a digitális ranglistáknak köszönhetően.

A hazai versenyek a magyar szövetség szakmai támogatásával valósulnak meg három golfklubban: az Academy Golf Clubban, a Balaton Golf Clubban és a Pannonia Golf & Country Clubban. (MTI)

Olvassa el az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának interjúját Török Lászlóval, a Forest Hills Hotel & Golf ügyvezető igazgatójával!

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS