Új uniós felhívás a láthatáron: 58 milliárd forint villamosenergia-tárolók kiépítésére

2023. 05. 04., 12:12

Júniusban pályázhat integrált villamosenergia-tárolók kiépítéséhez vissza nem térítendő támogatásra a rendszerüzemeltető és minden elosztó társaság. A kiírás 58 milliárd forintos keretösszege legkésőbb 2025 nyarára megvalósuló fejlesztésekben hasznosulhat – tájékoztatott az Energiaügyi Minisztérium.

Júniusban pályázhat integrált villamosenergia-tárolók kiépítéséhez vissza nem térítendő támogatásra a rendszerüzemeltető és minden elosztó társaság. A kiírás 58 milliárd forintos keretösszege legkésőbb 2025 nyarára megvalósuló fejlesztésekben hasznosulhat. A támogatott beruházások az ellátásbiztonság erősítése mellett az időjárásfüggő megújuló energiaforrások további térnyerését is előmozdíthatják.

A legfontosabb műszaki elvárásként a pályázóknak vállalniuk kell, hogy a támogatással  kiépített tárolót teljes mértékben integrált villamosenergia-tárolóként üzemeltetik. A napokban megjelent felhívásban rögzített célérték szerint 2025 május végéig összesen 146 MWh tárolókapacitásnak kellene kiépülnie, ez a jelenleg kiépítés alatt álló integrált tárolói kapacitás kétszerese.

A támogatói döntések várhatóan még idén nyáron megszületnek. A fejlesztések elősegítik az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiagazdaság megvalósítását, a zöld és digitális átállást, Magyarország energiaszuverenitásának megteremtését. Az akkumulátoros energiatárolók telepítésével részben kiegyenlíthető az időjárásfüggő megújulók természetes teljesítményingadozása. A program érdemben hozzájárulhat tehát a tiszta energiahordozók fokozott hasznosításához is.

A forrást az Európai Unió „Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköze” (RRF) biztosítja.

Az Energiaügyi Minisztérium egy önálló kiírásban a további gazdasági társaságokat is energiatárolók létesítésére ösztönzi. A felhívás társadalmi egyeztetésre induló tervezete tartalmazza a tárca és a Magyar Akkumulátor Szövetség szervezésében márciusban megtartott iparági konzultáción elhangzott javaslatokat. A mintegy száz érdeklődő jelenlétében lezajlott rendezvény tanulságai alapján a részvételi feltételek több ponton módosultak. A változtatásoknak köszönhetően még több szervezet vált jogosulttá támogatási kérelem benyújtására. A két pályázat összesen 120 milliárd forintos keretösszeggel járulhat hozzá a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növeléséhez.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS