Módosult a Széchenyi Terv Plusz Arculati Kézikönyv: már nem a Helvetica az elsődleges arculati betűtípus

Módosult a Széchenyi Terv Plusz Arculati Kézikönyv: már nem a Helvetica az elsődleges arculati betűtípus
2024. 06. 23., 15:35

Változtak a kedvezményezetti infoblokk elhelyezésére, valamint a rádióhirdetésekre és a relámfilmekre vonatkozó előírások is.

Betűtípus

A hivatalos pályázati portálon megjelent tájékoztató szerint az elsődleges arculati betűtípus a Helvetica helyett a Times New Roman.

Infoblokk elhelyezése

A kedvezményezetti infoblokk elhelyezésére vonatkozó új szabályok már nem írják elő, hogy a blokkot a bal felső sarokban kell elhelyezni, ehelyett
– a szórólapokon az első oldalán kötelező elhelyezni;
– a honlapon úgy, hogy amegnyitást követően, jól látható helyen legyen elérhető;
– a kiállítási installációk (molinó, pop-up, roll-up) esetében pedig figyelemfelkeltő helyen szükséges feltüntetni.

Rádióhirdetés és reklámfilm

A rádispotban el kell hangoznia az európai uniós támogatás tényének és a Széchenyi Terv Plusz nevének. A reklámfilmben el kell hangoznia és vizuálisan is meg kell jeleníteni az európai uniós támogatás tényét és a Széchenyi Terv Plusz nevét.

Javasolt példamondatok:
– „Készült a Széchenyi Terv Plusz program keretében az Európai Unió társfinanszírozásával.”
– RRF támogatás esetében: „Készült a Széchenyi Terv Plusz program keretében az Európai Unió finanszírozásával.”

Az arculati kézikönyv itt érhető el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS