Kedvezőbbek lettek a Technológia Plusz Hitelprogram feltételei

2024. 07. 29., 12:40

A kormány elfogadta a vállalkozások és a vállalkozásokat tömörítő szövetségek észrevételeit, és a felmerült piaci igényekre reagálva módosította a 155 milliárd forint keretösszegű, európai uniós társfinanszírozású GINOP Plusz-1.4.3-24 KKV Technológia Plusz Hitelprogram részleteit, így még szélesebb kör számára válik elérhetővé és sokrétűbben felhasználhatóvá a nulla százalékos fix kamatozású finanszírozási forma.

Az új, kedvezőbb feltételek mellett a program célja továbbra is a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások termelékenységének és hozzáadott értékének növelése a technológiai és szervezeti megújítás támogatásán keresztül. További cél a vállalkozások korszerű termék- és szolgáltatásfejlesztési képességének megteremtése, bővítésének támogatása, lehetővé téve energiahatékonysági beruházásokat is – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.

A módosításoknak köszönhetően a pályázó kkv-k ügyletenként már 5 millió hitelösszeget is igényelhetnek, a kötelezően előírt foglalkoztatotti létszám pedig egy főre csökkent.

Elszámolhatóvá válnak a meglévő ingatlan átalakításával, bővítésével, felújításával, korszerűsítésével kapcsolatos költségek a projekt összköltségének legfeljebb 50 százaléka erejéig.

Elszámolhatóvá válik továbbá a beruházáshoz kapcsolódó készletbeszerzés költsége is, legfeljebb az összes elszámolható költség 30 százaléka erejéig. Mindezen könnyítések mellett a hitelprogram elérhetővé válik az építőipari vállalkozások számára, illetve építőipari fejlesztési igényre is.

Azoknak a kölcsönigénylőknek, akik már beadott kérelemmel rendelkeznek, de hiteldöntés még nem született, lehetőségük van arra, hogy visszavonják kölcsönkérelmüket és a módosított termékparaméterek mellett újra benyújtsák.

A kölcsönkérelmek folyamatosan benyújthatóak az országszerte megtalálható MFB Pont Plusz hálózaton keresztül. A módosítások hatályba lépésének dátuma 2024. július 29. napja. Az igényléshez szükséges információkat és a módosított felhívást az MFB, illetve a kormány honlapján érhetik el az érdeklődők.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS