Közel 10 000 fiatal vállalkozó kapott fejenként 4,5 millió forintos támogatást

2021. 12. 18., 15:05

A fiatalok és álláskeresők vállalkozóvá válását ösztönző uniós finanszírozású programban mintegy tízezren igényeltek fejenként 4,5 millió forintos tőketámogatást. 9600 pályázónak már odaítélték a forrásokat, közel 34 milliárd forintot ki is fizettek – tájékoztatott Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében több mint 50 milliárd forintból valósul meg az „Álláskeresők és fiatalok vállalkozóvá válásának ösztönzése” program. Az eredetileg tervezett nyolcezerhez képest 8500 vállalkozás jött létre vidéken, és ezer helyett 1150 Közép-Magyarországon. A támogatási keret felhasználásával elindított vállalkozások több mint kétharmada 30 év alattiak számára jelent tartós munkalehetőséget.

A programra a keleti országrészből, Észak-Magyarországról és az alföldi régiókból jelentkezett a legtöbb érdeklődő. A vállalkozni szándékozók első szűrésként kompetenciamérésen, majd képzéseken vettek részt. A friss ismeretek birtokában készítették el üzleti terveiket, amelyek kedvező elbírálása esetén indíthatták el vállalkozásukat.

A támogatói döntést követően Budapest és Pest megye esetében az OFA Nonprofit Kft., másutt a Magyar Államkincstár előlegként folyósította az igényelt összeg felét. A teljes tőketámogatást több részletben, a pályázati kötelezettségek teljesítése esetén fizetik ki jellemzően egy-másfél éven belül. „A program segítségével országszerte több ezer fiatal és álláskereső találhatta meg a számítását önfoglalkoztatóként” – mondta Bodó Sándor.

A vállalkozókedv ösztönzése mellett a kormány képzési és bértámogatással is megkönnyíti az elhelyezkedést. A még mindig elérhető „Vállalkozások munkaerő-támogatása” program már 30 ezer álláskereső munkába állásához járult hozzá közel 17 milliárd forinttal. A november óta pályázható új elem pedig kifejezetten a szakképzett fiatalok munkatapasztalat-szerzését bátorítja, ezzel a lehetőséggel élve már több mint 750 fő után igényeltek mintegy 700 millió forintot a munkáltatók. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS