Jó hír a gazelláknak: 4 milliárd forinttal nőtt a GINOP-felhívás keretösszege

2018. 11. 27., 13:29

A Széchenyi 2020 keretében megjelent „A kiemelt növekedési és innovációs potenciállal bíró feldolgozóipari kkv-k azonosítása, felmérése, motiválása, támogatása nemzetközi versenyképességük és hálózatosodásuk elősegítése céljából” című (GINOP-1.1.4-16) felhívás keretösszege 1,7 milliárd forintról 5,77 milliárd forintra módosult – tájékoztatott a kormány a hivatalos pályázati portálon.

A már lezárult felhívás kijelölt „pályázója” az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. A projekt célja a felhívás szerint

  • a feldolgozóipari „gazella” (nagy növekedési képességű) kis- és középvállalkozások azonosítása,
  • a célcsoport csoport fő jellemzőinek és fejlesztési igényeinek megismerése,
  • az érintett vállalkozások menedzsmentjének motiválása, tájékoztatása,
  • komplex és rugalmas kiválasztási és monitoring rendszer megalkotása, valamint
  • testreszabott fejlesztéspolitikai konstrukciók és ügyfélkezelési megoldások kidolgozása.

Nemzetközi összehasonlításban a hazai kkv-szektor innovációs teljesítménye gyengének minősül: az EU által alkalmazott 9 innovációs mérőszámból 8 esetében a hazai kkv-k lemaradásban vannak európai társaikhoz képest. Európai összevetésben a magyar kkv-szektor és különösen a mikrovállalkozások európai társaikhoz képest alacsonyabb hatékonysággal működnek. A kkv-szektor teljesítményét rontja az elavult eszközpark, az elégtelen IKT-eszközellátottság, a gyenge K+F és innovációs tevékenység, a vállalatok közötti együttműködés alacsony foka, a hazai tulajdonban álló kkv-k alultőkésítettsége, a működéshez kapcsolódó magas adminisztratív terhek, valamint a volatilis, sűrűn változó szabályozás. Kevesebb mint 1 százalékuk vesz részt valamilyen nevesített vállalati együttműködésben (klaszter) – olvasható a felhívásban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 21., 14:15
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.
2025-03-21 17:10:00
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 56 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, ami 6 százalékponttal magasabb a tavaly ilyenkor mért aránynál. A munkavállalók kétharmada azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált, noha 62 százalékuk úgy érzi, hogy tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder március elején végzett munkaerőpiaci kutatásából.
2025-03-20 13:15:50
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az Építési és Közlekedési Minisztérium és a Hungexpo Zrt. partnerségével szakmai konferenciát rendez a CONSTRUMA Nemzetközi építőipari szakkiállítás nyitó napján.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS