Hétfőtől pályázhatnak a szőlészek-borászok a kárenyhítést szolgáló támogatásra

2020. 06. 20., 13:15

Megnyílnak a magyar szőlőtermesztők és borászatok számára a koronavírus okozta gazdasági károk enyhítésére szolgáló pályázatok – tájékoztatott az Agrárminisztérium.

A közlemény szerint több mint 9 milliárd forint támogatást biztosít az agrártárca uniós és nemzeti források felhasználásával a szőlőtermesztőknek és borászatoknak.

Zöldszüretre június 22-étől június 30-áig, krízislepárlásra pedig júliustól lehet benyújtani támogatási kérelmeket.

A közlemény szerint a Covid19-világjárvány gazdasági hatásai a szőlő- és borágazatot sem kerülik el. A turizmus teljes leállása, az éttermek, szórakozóhelyek, rendezvények, szállodák zárva tartása a borfogyasztást is jelentősen mérsékelte. A kormány az EU tagállamai közül az elsők között reagált a problémára, és alakította át támogatási programját a magyar szőlőtermesztők és bortermelők koronavírus okozta kárainak enyhítésére.

A krízislepárlás az eladhatatlanná vagy nehezen értékesíthetővé vált borászati termékek készleteinek csökkentését támogatja, csökkentve a borpiacon a kínálati nyomást, egyben a párlat gyógyászati célra is használható - tették hozzá.

A tárca tájékoztatása szerint egy liter bort 56,6 és 115 forint közötti nettó áron veszi át a lepárló. Egy termelőtől legfeljebb 2000 hektoliterre kérhető támogatást, de a támogatott mennyiség nem haladhatja meg az elmúlt három évben általa átlagosan termelt bor 50 százalékát. A támogatást a lepárlóüzem igényelheti, és teljes mértékben át kell adnia azt a beszállító borászatnak.

A támogatás összértéke 2,5 milliárd forint, amely teljes egészében uniós forrás.

Az agrártárca a 2019-ben bevezetett zöldszüret-támogatást kiterjeszti 2020-ra is. A borkészlet és az export-import adatok alapján idén, piaci szempontból a tavalyinál magasabb szőlőárak indokoltak. Az intézkedés a felesleges szőlőmennyiség kivonása mellett biztonsági hálót nyújt azon termelőknek, akik nem tudják időben elhelyezni az idei termésüket - tudatta a minisztérium. Támogatás igényelhető a szőlőfürtök leszedésének költségére és az emiatti bevételkiesésre. Feltétele hegyközségi tagság, illetve a nem borvidéki településen, az, hogy a gazdát szőlőtermelőként tartsa nyilván a hegybíró. Az intézkedésbe vont szőlőterület méretének el kell érnie a 0,2 hektárt. A korábbi évek hozamait és az átlagos szőlőárat figyelembe véve a támogatás – kompenzációs felár nélkül – 439 ezer és 968 ezer forint/hektár között alakul.

Azon szőlőültetvények után, ahol a referenciaidőszak során alacsonyabb hozammal, de nagyobb cukortartalommal szüreteltek szőlőt, kiegészítő támogatás igényelhető, így a támogatási átalány maximum 900 ezer forintra is emelkedhet. A támogatási keret 5,1 milliárd forint, amely teljes egészében uniós forrás.

A támogatást a Magyar Államkincstár elektronikus felületén lehet igényelni június 30-áig.

Hamarosan megjelenik egy újabb támogatási rendelet is, amely kizárólag azokat a kis és közepes méretű borászatokat érinti, amelyek a saját szőlőjüket dolgozzák fel, és magas minőségű bort készítenek. E támogatás kiemelten fontos, mert az elmúlt hónapok legnagyobb bevételkiesése éppen azokat a kis és közepes méretű borászatokat érintette, amelyek zömében a gasztronómiai szektorban és helyben, közvetlenül a fogyasztóknak értékesítik termékeiket. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 18., 12:10
Húsvétkor nem ritka, hogy a gyerekek élő kis nyuszit kapnak ajándékba. Nem kérdés, hogy a nyuszik nagyon kedves állatok, nem csoda hát, ha a szülőknek, gyerekeknek megtetszik. Nem árt azonban előre átgondolni, hogy mi lesz a kis szőrmókkal húsvét után. A házi kedvencek érdekeit törvény is védi. Előírja, hogy állattartóként mit kell betartani. Mire köteles a kis kedvenc gazdája? A legfontosabb tudnivalókat dr. Kocsis Ildikó ügyvéd foglalta össze.
2025-04-17 13:15:00
Gigantikus gyermekjátékkal találkozhat az, aki április 17-én a budapesti Fashion Street környékén jár, amelyen egy 99 százalékos árengedményt sugalló címke is látható. A mackót valójában nem lehet megvásárolni és hazavinni, viszont még az árának egy százalékát sem kell kifizetnie annak, aki szeretné, hogy – racionális méretű és értékű, – sporteszközök és élmények tegyék szebbé a gyermekotthon lakóinak életét.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.