Hétfőtől pályázhatnak a szőlészek-borászok a kárenyhítést szolgáló támogatásra

2020. 06. 20., 13:15

Megnyílnak a magyar szőlőtermesztők és borászatok számára a koronavírus okozta gazdasági károk enyhítésére szolgáló pályázatok – tájékoztatott az Agrárminisztérium.

A közlemény szerint több mint 9 milliárd forint támogatást biztosít az agrártárca uniós és nemzeti források felhasználásával a szőlőtermesztőknek és borászatoknak.

Zöldszüretre június 22-étől június 30-áig, krízislepárlásra pedig júliustól lehet benyújtani támogatási kérelmeket.

A közlemény szerint a Covid19-világjárvány gazdasági hatásai a szőlő- és borágazatot sem kerülik el. A turizmus teljes leállása, az éttermek, szórakozóhelyek, rendezvények, szállodák zárva tartása a borfogyasztást is jelentősen mérsékelte. A kormány az EU tagállamai közül az elsők között reagált a problémára, és alakította át támogatási programját a magyar szőlőtermesztők és bortermelők koronavírus okozta kárainak enyhítésére.

A krízislepárlás az eladhatatlanná vagy nehezen értékesíthetővé vált borászati termékek készleteinek csökkentését támogatja, csökkentve a borpiacon a kínálati nyomást, egyben a párlat gyógyászati célra is használható - tették hozzá.

A tárca tájékoztatása szerint egy liter bort 56,6 és 115 forint közötti nettó áron veszi át a lepárló. Egy termelőtől legfeljebb 2000 hektoliterre kérhető támogatást, de a támogatott mennyiség nem haladhatja meg az elmúlt három évben általa átlagosan termelt bor 50 százalékát. A támogatást a lepárlóüzem igényelheti, és teljes mértékben át kell adnia azt a beszállító borászatnak.

A támogatás összértéke 2,5 milliárd forint, amely teljes egészében uniós forrás.

Az agrártárca a 2019-ben bevezetett zöldszüret-támogatást kiterjeszti 2020-ra is. A borkészlet és az export-import adatok alapján idén, piaci szempontból a tavalyinál magasabb szőlőárak indokoltak. Az intézkedés a felesleges szőlőmennyiség kivonása mellett biztonsági hálót nyújt azon termelőknek, akik nem tudják időben elhelyezni az idei termésüket - tudatta a minisztérium. Támogatás igényelhető a szőlőfürtök leszedésének költségére és az emiatti bevételkiesésre. Feltétele hegyközségi tagság, illetve a nem borvidéki településen, az, hogy a gazdát szőlőtermelőként tartsa nyilván a hegybíró. Az intézkedésbe vont szőlőterület méretének el kell érnie a 0,2 hektárt. A korábbi évek hozamait és az átlagos szőlőárat figyelembe véve a támogatás – kompenzációs felár nélkül – 439 ezer és 968 ezer forint/hektár között alakul.

Azon szőlőültetvények után, ahol a referenciaidőszak során alacsonyabb hozammal, de nagyobb cukortartalommal szüreteltek szőlőt, kiegészítő támogatás igényelhető, így a támogatási átalány maximum 900 ezer forintra is emelkedhet. A támogatási keret 5,1 milliárd forint, amely teljes egészében uniós forrás.

A támogatást a Magyar Államkincstár elektronikus felületén lehet igényelni június 30-áig.

Hamarosan megjelenik egy újabb támogatási rendelet is, amely kizárólag azokat a kis és közepes méretű borászatokat érinti, amelyek a saját szőlőjüket dolgozzák fel, és magas minőségű bort készítenek. E támogatás kiemelten fontos, mert az elmúlt hónapok legnagyobb bevételkiesése éppen azokat a kis és közepes méretű borászatokat érintette, amelyek zömében a gasztronómiai szektorban és helyben, közvetlenül a fogyasztóknak értékesítik termékeiket. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS