25 milliárd forintból gyorsul a vasúti közlekedés Almásfüzitő és Komárom között

2023. 02. 21., 09:13

Hamarosan megjelenik a „Vasúthálózat szűk keresztmetszet kiváltás TEN-T korridoron (Almásfüzitő–Komárom szakasz)” című felhívás.

Az RRF-5.2.1-23 kódszámú, 25,48 milliárd forint keretösszegű felhívás forrása a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (Recovery and Resilience Facility, RRF), az EU válságenyhítő kerete. A felhívás társadalmi egyeztetése február elején zárult le, a felhívástervezet szerint április elején jelenik majd meg.

A kiemelt felhívásra a támogatási kérelmet az Építési és Közlekedési Minisztérium nyújthatja be, a megvalósításra 36 hónap áll rendelkezésre.

A projektnek 160 km/h sebességet és 225 kN tengelyterhelést kell biztosítania a teljes vonalszakaszon, ami magába foglalja külön szintű csomópontok építését/átépítését, Szőnyi ívkorrekcióval és megállóhely átépítésekkel, akadálymentesítésekkel, valamint felsővezeték és energia-ellátási rendszer korszerűsítésével és a biztosítóberendezések emelt sebességűvé tételével. Mindezeken túl ki kell építeni, illetve fejleszteni a hiányzó vagy korszerűtlen utasforgalmi létesítményeket, zajcsökkentési megoldások alkalmazásával. Sok magyarországi vállalkozás már most elkezdheti a felkészülést a közbeszerzésekre.

Magyarország egyik legforgalmasabb főútjával, az 1. sz. főút jelenlegi, szintbeli keresztezésének külön szintűvé történő átépítésével a jelenlegi baleseti kockázati szint egy magasabb vasúti, közúti és gyalogos szolgáltatási színvonal mellett biztosítható a projekt megvalósulása esetén – jelez egy további indokot a felhívástervezet. „A beavatkozás a vasúti pályát keresztező helyváltoztatások baleseti kockázati szintjét az elvárható minimumra csökkenti.”

Forrás: KAVOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS