A magyar lakosság csaknem 10 százalékának van nyugdíjbiztosítása

2022. 12. 06., 12:28

Magyarországon mintegy 445 ezer nyugdíjbiztosítási szerződés jut a közel 4,9 milliós aktív korú népességre, így a lakosság körülbelül 10 százaléka rendelkezik nyugdíjbiztosítással – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) kedden.

Magyarországon 2014 óta ösztönzi az állam a nyugdíjas évekre történő öngondoskodást, azóta vehető igénybe adójóváírás a nyugdíjbiztosítások díjai után, ami a befizetések 20 százaléka, maximum 130 ezer forint. Az öngondoskodást segíti az is, hogy az adóból visszajáró összeget az adóhivatal a biztosítónál vezetett számlára utalja, ezzel is növelve az időskori megtakarítás összegét.

Mivel a törvény csak a tárgyévben történő befizetésekre teszi lehetővé a visszatérítést, év végén jellemzően rengeteg ügyfél igyekszik eseti befizetésekkel maximalizálni az adókedvezmény összegét, illetve az új biztosítások kötése is látványosan megugrik ilyenkor; idén már csak néhány hét maradt a keretek kihasználására - jelezte a szövetség.

A maximális adókedvezmény eléréséhez az kell, hogy a tárgyévben történő díjbefizetések összege legalább 650 ezer forint legyen.

A Mabisz közleménye szerint a tavalyi rendhagyó év volt, mert a kisgyermekes családok visszakapták a befizetett személyi jövedelemadójukat. Emiatt csak azok vehették tavaly igénybe a nyugdíjbiztosítási befizetéseik után járó adójóváírást, akik nem tartoztak az szja-visszatérítésre jogosultak körébe, valamint azok, akiknek az szja-visszatérítés 800 ezer forintos felső határán túl is maradt annyi adója, hogy a nyugdíjcélú befizetésekhez kapcsolódó adójóváírást is igénybe vegyék.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai szerint a 2021-es adóévre még így is több mint 255 ezren éltek az adóvisszatérítés lehetőségével, 13 milliárd forintot meghaladó összegben. Ez fejenként átlag 52 ezer forint feletti adókedvezményt jelent, ami a legmagasabb a kedvezmény 2014-es bevezetése óta - közölte a Mabisz.

Az idei harmadik negyedév végén a folyamatos és az egyszeri díjas nyugdíjbiztosítási szerződések díjbevétele meghaladta a 93 milliárd forintot. Emellett az eseti díjbefizetések értéke megközelítette a 14 milliárdot.

Az egyes szerződésekre jutó éves befizetések összege, vagyis az átlagdíj is évek óta emelkedik, 2021 végén a folyamatos díjas nyugdíjbiztosítási szerződések esetében 277 ezer forint volt. Ez az összeg átlagosan több mint 55 ezer forintos adójóváírásra jogosít, vagyis bőven van még lehetőség a maximális adójóváírásra jogosító befizetések eléréséhez. (MTI)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 16., 13:25
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett előzetesen bérfejlesztést, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55 százaléka számol(t) ezzel. A munkavállalók döntő többsége (82 százalék) ugyanakkor arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős minta alapján készített felméréseiből.
2026-02-17 09:10:00
A szerződéskötés általános szerződési feltételekkel nem csak formaság, hanem fontos feltételeket tartalmaz. Ezért nem mindegy, hogy miként történik az ÁSZF-fel való szerződéskötés. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2026-02-13 17:50:00
Az érdeklődések száma már emelkedést mutat, és az ingatlanértékesítők is optimistábban tekintenek 2026-ra – derül ki a zenga.hu felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS