Legfrissebb kutatásában a Randstad a 2025-ös üzleti évre vonatkozó várakozásokat és a Magyarországon működő cégek előtt álló HR-kihívásokat mérte fel.
Optimistább évkezdés
A hazai vállalati szektor a 2025-ös évnek kicsivel optimistábban vág neki: tavalyhoz képest 5 százalékkal többen – összesen a felmérésben részt vevők fele – számítanak növekedésre, emellett 9 százalékra csökkent azok száma, akik a bevételük csökkenésére számítanak. A növekedést prognosztizálók kétharmada 4–10 százalékos növekedést vizionál. Kimondottan pozitívan a válaszadók 21 százaléka tekint 2025-re, ők nettó árbevételük ennél is nagyobb növekedésével számolnak. A románoknál 43 százalék, a cseheknél pedig csak 29 százalék vár növekedést, azaz végre optimistábbak vagyunk régiós versenytársainknál.
Érdekes, hogy bár a növekedés átlagos mértéke az infláció csökkenésével szerényebb, viszont míg tavaly nagyon szélsőségesek voltak a várakozások: vagy nagy növekedést, vagy nagy csökkenést vártak, most sokkal kiegyensúlyozottabb a kép. Kivételt ez alól az egész kontinensen küszködő autóipar képez, igaz az idén elinduló zöldmezős beruházások némileg árnyalják a képet.
Az ágazatokat tekintve az FMCG és a HORECA szektor a legbizakodóbb – tavalyhoz képest is optimistább –, de a kiskereskedelemben és a logisztikában tevékenykedő cégek többsége is árbevétele növekedésére számít. Ez nem véletlen: az alapvető fogyasztási cikkek folyamatos áremelkedése bővülést idéz elő az élelmiszeriparban, amelyet a kereskedelem és az áruk szállítmányozása is követ, igaz az utóbbi esetében a benzinárak emelkedése jócskán „beleharap” a profitba.
Hosszú évek óta most először az építőiparban is végre többségben vannak a növekedést várók, az ő optimizmusuk pedig a tágabb gazdasági klíma változásának is indikátora lehet. Bár tavalyhoz képest kevésbé borúlátók, mégis a legkevésbé magabiztosak a növekedés kérdésében az üzleti szolgáltató szektorban (BSS) dolgozók. „Fontos azonban figyelembe venni, hogy ők nagyrészt exportálnak, azaz euróban, dollárban kapják fizetségüket, ami bár nem nő, de a forint gyengélkedése miatt mégis jól fognak járni” – értékelte a helyzetet Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezetője. A szakember tapasztalatai szerint az üzleti szolgáltatóközpontok a magasabb hozzáadott értékű munkák felé tolódnak – hiszen az egyszerű, angol nyelvet igénylő állások India felé mozognak –, ennek köszönhetően ők most is az egyik legaktívabban toborzó szektor itthon.
Bizakodásra adhat okot a cégeknek az, hogy az üzleti kihívásokat tekintve az alacsonyabb inflációnak köszönhetően csökken a bérnyomás: a tavalyi felméréshez képest 8 százalékkal kevesebben jelölték meg kihívásként a megnövekedett bérköltségeket – bár továbbra is nagy jelentőséggel bír, a válaszadók 70 százaléka említette. A legfőbb üzleti kihívások között szerepel a működés megnövekedett költsége (46 százalék), valamint az egyre hangsúlyosabbá váló hatékonyság is – utóbbi idén 18 százalékkal nőtt 43 százalékra.
Stabilizálódó létszámbővítés, több elbocsátás
Az utóbbi években egyre csökkent a létszámbővítést tervező cégek aránya. A 2022-ről 2023-ra történő drasztikus csökkenés után (2022-ben 89 százalék tervezett bővíteni, 2023-ban 34 százalék) stagnálni látszik azoknak a száma, akik létszámbővítést terveznek. Tavaly és idén is a válaszadók 30 százaléka nyilatkozott az év első felére vonatkozó létszámbővítési tervről. Az előző évhez képest kicsit csökkent a „silent rightsizing” eszközét alkalmazók, azaz azok száma, akik a távozókat nem pótolják (idén a cégek 13 százaléka), ugyanakkor majd azonos mértékben növekedett azok száma, akik elbocsátást terveznek (idén a cégek 10 százaléka).
Az iparágakat tekintve az IT és telekommunikációs vállalatoknál, valamint az üzleti szolgáltatói cégeknél a legerősebb a létszámbővítési szándék: ezekben a szektorokban a válaszadó cégek közel fele vagy több mint fele tervez munkaerő-felvételt 2025-ben. A kiskereskedelemben tevékenykedő vállalatok is toboroznának, 2024-es képest jóval bizakodóbbak, 9 százalék helyett már 38 százalék számol munkaerő-bővítéssel.
A munkaköröket tekintve 2025-ben a legkeresettebbek a gyártásban dolgozók, a mérnökök, a sales-esek és az IT-szakemberek lesznek. Az új autóipari cégek, a gyógyszergyártás és a többi ipari gyártó miatt sokkal nagyobb a kereslet a gyártói környezetben dolgozókra (+15 százalék), legyen az betanított munkás, szakképzett munkaerő vagy mérnök: a válaszadók kétötöde szeretne erre a területre munkatársat felvenni. Ahogy idén is, az IT/tech állások általában a legkeresettebb munkakörök között szoktak lenni, ám most jelentősen csökkent az ezen munkakörökre való felvételi szándék tavalyhoz képest (mínusz 11 százalék). Ennek oka a nemzetközi konjunktúrában, az állami beruházások csökkenésében és a versenykörnyezet változásában egyaránt keresendő.
Irreális bérigény és tapasztalathiány
A toborzási folyamat során most is, ahogy évek óta az irreális fizetési elvárások jelentik messze a leggyakoribb problémát, de idén 5 százalékkal kevesebben, a válaszadók 83 százaléka számolt be erről a kihívásról. Egyre nagyobb problémát jelent a jelöltek limitált munkatapasztalata vagy teljes hiánya – az előző felméréséhez képest 14 százalékkal többen, a döntéshozók 69 százaléka jelölte meg ezt akadályként. Ezeken felül a nem megfelelő nyelvtudás, valamint a cég által kínált home office lehetőség túl alacsony szintje vagy teljes kizárása szintén jelentősen nehezíti a megfelelő munkavállalók megtalálását.
A HR kihívások megoldását a szakemberek többsége már nem csak a fizetések emelésében látja, hanem az oktatásban és a tréning programokban is, amelyek akár kulcstényezők is lehetnek a produktivitás növelésében is. Ezeket tavalyhoz képest 10 százalékkal többen, a válaszadók 75 százaléka látja megoldásnak, a fizetésemelést pedig 68 százalékuk jelölte meg.
Tervezett béremelés vs. dolgozói elvárások
2024-ben a felmérésben részt vevők 30 százaléka tervezett 11–15 százalékos béremelést, de végül 5 százalékkal többen, 35 százalékuk emelte ennyivel a fizetéseket; a cégek 4 százaléka 16–20 százalékos emelést is megengedhetett; míg a cégek mintegy fele 6–10 százalékos emelést valósított meg.
2025-ben a válaszadók 96 százaléka tervezi megemelni munkavállalóinak fizetését, azonban a csökkentő infláció mellett a munkaadók által tervezett béremelések dinamikája jelentősen lassul. 15 százaléknál nagyobb fizetésemeléssel senki sem tervez: a cégek 61 százalékánál 6-10 százalékos fizetésemelés van kilátásban, több mint negyedük 1-5 százalékos emeléssel tervez és idén már csupán 8 százalék kíván eszközölni 11–15 százalékos emelést a tehetségek bevonzása és megtartása érdekében (többek között a FMCG szektor válaszadóinak 21 százaléka, az ipari gyártásban tevékenykedők 13 százaléka vagy az ingatlan / építőipari vállalatok 12 százaléka).
A Randstad Hungary social media felméréséből azonban kiderült, hogy ezek a mértékű béremelési tervek elmaradnak a munkavállalók várakozásaihoz képest, ők nagyobb léptékű fizetésemelést tartanak reálisnak a jelenlegi piaci helyzetben, az elvárásaik pedig egyre nőnek. A munkavállalók majdnem fele (45 százalék, tavalyhoz képest +20 százalék) több mint 20 százalékos emelést szeretne, de a megkérdezett cégek egyike sem tervez ezzel.
Mitől vonzó egy munkahely?
A Randstad HR Trends kutatásában részt vevő vállalatok továbbra is egyértelműen úgy gondolják, hogy a versenyképes fizetés és a munkavállalói juttatások (92 százalék) tesznek egy munkahelyet vonzóvá. Emellett a munka-magánélet egyensúlyának biztosítása (77 százalék) és a rugalmas munkavégzés lehetősége (74 százalék) a vonzó munkahely három legfontosabb jellemzője.
A cégek által felkínált juttatások között a legnépszerűbb a mobiltelefon, a bónuszok, az utazási költségtérítés, a parkolók és a céges autók. A legszembetűnőbb az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest, hogy sokan a béren kívüli juttatások növelését és az egészségbiztosítás bevezetését tervezik. A nem pénzügyi juttatások között a tréningek állnak legelöl, továbbá sokan szeretnék ezzel párhuzamosan a coaching és mentorprogramok bővítését vagy indítását is.
Összhangban áll-e ez a munkavállalók igényeivel? A felmérés szerint az esetek döntő többségében (87 százalék) a munkavállaló azért mond fel, mert máshol jobb ajánlattal (jobb fizetés, jobb körülmények) várják. Emellett a karrierfejlődési lehetőség is befolyásoló tényező, a válaszadók 50 százaléka számolt be erről, mint a felmondás okáról, azonban az összes többi indok sokkal kisebb arányban jellemző.
Vissza az irodába
Már 2024-ben is jelentősen csökkent a cégek által kínált home office napok száma, 2025-ben pedig ez a tendencia folytatódik. Bár a cégek 87 százaléka nem tervez változást, a 10 százalékuk a home office csökkentését tervezi. Tavalyhoz képest is tovább, 17 százalékra nőtt azoknak a cégeknek az aránya, amelyek kizárják az otthoni munkavégzés lehetőségét. A legtöbben, a kutatásban részt vevők harmada 2 nap home office-t kínál, 4 napot szinte alig ajánlanak, 5 napot pedig már senki sem. Teljesen rugalmas a munkahelyek 12 százaléka.
Ennek hátterében több minden állhat: a dolgozók irodába való visszarendelése lehet a lojalitás tesztelésének vagy a dolgozói létszám racionalizálásának eszköze is, de egyaránt cél lehet az üres irodák megtöltése és az irodabérlés költségének megtérülése vagy a hatékonyság növelése is.
Növekvő bizalom az AI-ban
A tavalyi évhez képest nőtt az AI használatát támogatók aránya: a válaszadó cégek közül 28 százalék (+9 százalék) támogatja az AI használatát, valamint 31 százalékra nőtt (+3 százalék) azok száma is, akik nyitottak a használatára bizonyos területeken. Míg 2024-ben a válaszadók 46 százaléknak nem voltak világos elképzelései az AI használata kapcsán, mára számuk 10 százalékkal csökkent, ahogy azok száma is visszaesett (5 százalékra), akik nem tervezik használni.
A válaszadók még inkább az adminisztrációs feladatokban látják legjobban az AI használhatóságát, de sokan a marketing és reklám, a személyzeti és HR menedzsment, valamint menedzsment területén is fogják alkalmazni. 38 százalék szerint az AI csökkenteni fogja az állások számát (tavaly még pesszimistábbak voltak, 45 százalék mondta ezt), de a vállalati vezetők 60 százaléka úgy látja most, hogy az AI nem fogja befolyásolni a munkahelyek számát.
A „Randstad 2025 HR Trends” kutatás közel 400, különböző iparágakban működő hazai vállalat felsővezetőinek megkérdezésével zajlott 2024 októbere és decembere között.
– a 395 válaszadó több mint fele HR manager vagy HR vezető, közel harmaduk cégvezető vagy igazgató
– a válaszadók 87 százaléka érintett a toborzási folyamatban (47 százalék elsődleges döntéshozó, 40 százalék javaslatokat tesz),
– az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató cégek a minta 22 százalékát képviselik, 12 százalékuk 51–100 főt, 16 százalékuk 101–250 főt, 16 százalékuk 251–500 főt, 13 százalékuk 501–1000 főt, 21 százalékuk pedig több mint 1000 főt foglalkoztat,
– a kutatásban résztvevők 67 százaléka nemzetközi, 14 százaléka országos méretű, 18 százaléka helyi cég,
– a kutatásban leginkább reprezentált ágazatok a feldolgozóipar és a szolgáltatószektor, amelyek együttesen a minta 41 százalékát fedik le.
A kutatás során a Randstad az Evalueserve globális piackutató és elemző céggel működött együtt.
A HIPA munkáját és hazánk befektetési környezetét negyedik alkalommal ismerték el az Annual Investment Meeting éves kongresszusán Dubajban, idén már Európa legjobb befektetési ügynökségeként.
A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.