Jelen- és jövőérték-számítás, avagy mennyit ér a forintunk a jövőben?

2020. 05. 15., 22:00

A jelen- és jövőérték-számításnak nagy szerepe van az élet megannyi területén. Elárulja, hogy mennyit ér a pénzünk, valamint azt is, hogy pénzügyi döntéseinknek milyen következményei vannak. Nézzük, mennyit ér a mai forint a jövőben! 

A forintunk értéke 

Nézzük meg egy egyszerű példán keresztül, hogy mennyit ér a mai forintunk. Tegyük fel, hogy minden reggel munkába menet vásárolunk 400 Ft értékben kávét. Most tegyük fel azt, hogy ezt a napi 400 Ft-ot nem költjük el kávéra, hanem félretesszük. Ha évi 225 napot dolgozunk, és ezen napok egyikén sem költjük el ezt a pénzt, akkor megspóroltunk 90.000 Ft-ot. 37 év alatt közepes inflációval számolva ez a 90.000 Ft több mint 380.000 Ft-ot fog érni! Sok kicsi sokra megy. Ha valamire nem feltétlenül van szükség, legyen az kisebb vagy nagyobb összeg, fontoljuk meg, hogy félre tesszük az arra szánt pénzt. Mindenképpen megéri hosszú távon! 

A pénznek időértéke van, ez azt jelenti, hogy a mai pénz tehát nem ér ugyanannyit mint a későbbi. Ennek ábrázolására találták ki a jelen- és jövőérték-számítást. 

Jelenérték-számítás 

A jelenérték kiszámításával megkapjuk, hogy egy jövőben esedékes összeg mennyit ér a mai napon. Így például, ha húsz év múlva szükségünk lenne 23 millió forintra, a jelenérték számítás képletének segítségével meghatározhatjuk, hogy a mai napon mekkora összeggel kell rendelkeznünk ahhoz, hogy a jövőben 23 millió forintunk lehessen. 

Jövőérték-számítás 

A jövőérték számítás az előbbiek ellentettje, a képlet abban nyújt nekünk segítséget, hogy meghatározza jelenlegi pénzünk jövőbeli értékét. Amennyiben ma szeretnék befektetni, akkor a számítás elárulja, hogy milyen pénzösszeggel számolhatunk bizonyos idő elteltével (figyelembe véve a kamatlábakat.)

Mindig jó, ha van félretett pénzünk, és több lábon állunk. Ennek egyik módja lehet, ha a pénzünket befektetjük, Szendrei Ádám cikkében össze is gyűjtött néhány, a témát érintő tippet, a jelen- és jövőérték-számítás ismeretében pedig akár magunk is elmélyülhetünk abban, hogy mibe érdemes leginkább befektetni. 

Nettó jelenérték

Végül vizsgáljunk meg még egy fontos fogalmat, a nettó jelenértéket, ami szintén segít a befektetéseknél is. A nettó jelenérték az mutatja meg, hogy a vállalkozás értékét mennyiben befolyásolja egy-egy beruházás. Ha ez az érték pozitív, nincs ok az aggodalomra, amennyiben viszont negatív, meg kell fontolni, hogy a beruházás biztosan szükséges-e.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 02. 21., 09:25
A tavalyi évben benyújtott egységes kérelmek után 27 jogcímen 500 milliárd forintot folyósított a Magyar Államkincstár. A végkifizetéseket márciustól ütemesen fogják teljesíteni, összesen még mintegy 300 milliárd forint érkezik a gazdákhoz – mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a Gödöllőn megrendezett II. Gazda Információs Napon.
2025. 02. 21., 16:10
Óriásit ugrott egy év alatt a lízingre vásárolt személykocsik száma. Ennyi autót a járvány előtti években finanszíroztattak utoljára a vevők, akikért akciókkal és kedvezményes kamatokkal is versenyeztek az autókereskedők – derül ki a Bank360.hu elemzéséből. Más eszközöknél viszont látszik a vállalatok beruházási óvatossága, kivéve az építőipari gépek lízingjét, ami csúcsot döntött 2024-ben.
2025-02-21 18:10:00
A NAV Ügyfélportálon gyorsan és egyszerűen érhetők el a foglalkoztatási adatok. Mindössze néhány kattintással ellenőrizheti bárki aktuális jogviszonyadatait, hogy bejelentették-e, hány órában, és mióta él a jogviszonya, illetve a korábbi, már lezárt foglalkoztatások is listázhatók – hívja fel a figyelmet az adóhivatal.
2025-02-20 16:05:00
A 2024 végén kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat. A változás amellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is – hívják fel a figyelmet a Deloitte szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.
A magyarok először idén tehetik meg, hogy ingatlan célra fordítsák a nyugdíjpénztári megtakarításaikat. Herman Bernadett, a Bank360 vezető szakértője ennek a lehetőségnek az előnyeiről és hátulütőiről, valamint a pénztárakra gyakorolt jelenlegi és távlati következményeiről is beszélt a BizniszPlusznak. Szóba került az is, hogy milyen hatással volt a nyugdíjvagyonokra a részvénypiacok tavalyi sikere, illetve hogy milyen tényezőktől függ a gyarapodás az idei évben.
2025. 01. 17., 08:20
epizód: 2025 / 2   |   hossz: 24:49
A kiskorú gyermeket nevelő szülők adóalapját csökkentő családi kedvezmény mértéke 2025. július 1-jétől 50 százalékkal nő, így a kétgyerekes családok az év második felében már nem havi 40 ezer, hanem 60 ezer forint adót és járulékot takarítanak meg. Nem mindegy azonban, hogy mikor és hogyan nyilatkoznak erről a dolgozók, miközben a munkáltatóknak is érdemes odafigyelni az ezzel kapcsolatos változásokra. A legfontosabb tudnivalókról Honyek Pétert, a PwC Magyarország személyi jövedelemadóval foglalkozó területének igazgatóját kérdeztük.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS