Jelen- és jövőérték-számítás, avagy mennyit ér a forintunk a jövőben?

2020. 05. 15., 22:00

A jelen- és jövőérték-számításnak nagy szerepe van az élet megannyi területén. Elárulja, hogy mennyit ér a pénzünk, valamint azt is, hogy pénzügyi döntéseinknek milyen következményei vannak. Nézzük, mennyit ér a mai forint a jövőben! 

A forintunk értéke 

Nézzük meg egy egyszerű példán keresztül, hogy mennyit ér a mai forintunk. Tegyük fel, hogy minden reggel munkába menet vásárolunk 400 Ft értékben kávét. Most tegyük fel azt, hogy ezt a napi 400 Ft-ot nem költjük el kávéra, hanem félretesszük. Ha évi 225 napot dolgozunk, és ezen napok egyikén sem költjük el ezt a pénzt, akkor megspóroltunk 90.000 Ft-ot. 37 év alatt közepes inflációval számolva ez a 90.000 Ft több mint 380.000 Ft-ot fog érni! Sok kicsi sokra megy. Ha valamire nem feltétlenül van szükség, legyen az kisebb vagy nagyobb összeg, fontoljuk meg, hogy félre tesszük az arra szánt pénzt. Mindenképpen megéri hosszú távon! 

A pénznek időértéke van, ez azt jelenti, hogy a mai pénz tehát nem ér ugyanannyit mint a későbbi. Ennek ábrázolására találták ki a jelen- és jövőérték-számítást. 

Jelenérték-számítás 

A jelenérték kiszámításával megkapjuk, hogy egy jövőben esedékes összeg mennyit ér a mai napon. Így például, ha húsz év múlva szükségünk lenne 23 millió forintra, a jelenérték számítás képletének segítségével meghatározhatjuk, hogy a mai napon mekkora összeggel kell rendelkeznünk ahhoz, hogy a jövőben 23 millió forintunk lehessen. 

Jövőérték-számítás 

A jövőérték számítás az előbbiek ellentettje, a képlet abban nyújt nekünk segítséget, hogy meghatározza jelenlegi pénzünk jövőbeli értékét. Amennyiben ma szeretnék befektetni, akkor a számítás elárulja, hogy milyen pénzösszeggel számolhatunk bizonyos idő elteltével (figyelembe véve a kamatlábakat.)

Mindig jó, ha van félretett pénzünk, és több lábon állunk. Ennek egyik módja lehet, ha a pénzünket befektetjük, Szendrei Ádám cikkében össze is gyűjtött néhány, a témát érintő tippet, a jelen- és jövőérték-számítás ismeretében pedig akár magunk is elmélyülhetünk abban, hogy mibe érdemes leginkább befektetni. 

Nettó jelenérték

Végül vizsgáljunk meg még egy fontos fogalmat, a nettó jelenértéket, ami szintén segít a befektetéseknél is. A nettó jelenérték az mutatja meg, hogy a vállalkozás értékét mennyiben befolyásolja egy-egy beruházás. Ha ez az érték pozitív, nincs ok az aggodalomra, amennyiben viszont negatív, meg kell fontolni, hogy a beruházás biztosan szükséges-e.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 25., 16:35
Üzletenként 3 millió forintos, vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak az 1001 és 2000 fő közötti hazai településeken működő, egész évben nyitva tartó, a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban regisztrált, lezárt üzleti évvel rendelkező italüzletei.
2025. 04. 25., 15:55
Az április elején bekövetkezett tavaszi fagykárt vis maior eseménynek ismeri el az ország teljes területére Nagy István agrárminiszter. A rendkívüli helyzettel kapcsolatos kérelmeket az érintett gazdálkodók a káreseménytől számított 21 napon belül nyújthatják be a Magyar Államkincstárnak.
2025-04-24 20:05:00
A fenntarthatósági szempontok ma már nem csupán a környezetvédelemről és a szabályozási megfelelésről szólnak. A „Social” pillér ugyanolyan kulcsfontosságú: a vállalatok felelőssége nemcsak a környezeti hatások csökkentése, hanem az igazságos, befogadó és támogató munkahelyi kultúra megteremtése is. A sokszínűség és befogadás már nem csupán egy HR-trend – írja Bohács Bernadette, az RSM Hungary HR Üzletágának vezetője.
2025-04-24 18:25:00
A világ legkiválóbb mesterséges intelligencia kutatói találkoznak Budapesten, hogy a legújabb fejlesztésekről, trendekről és áttörésekről beszéljenek. A háromnapos „AI Symposium 2025” a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és aAI Symposium 2025 szingapúri Nanyang Technológiai Egyetem (NTU) közös szervezésében valósul meg.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.
Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.