Megtörtént: szolgálatba állt az első AI rádiós műsorvezető

Megtörtént: szolgálatba állt az első AI rádiós műsorvezető
2023. 06. 15., 13:23

„AI Ashley” a délelőtti műsorvezető, Ashley Elzinga hangjának klónozott változataként kezdte meg a „munkát” az oregoni Portlandben működő Live 95.5 rádióállomáson, ahol élő ember helyett lesz adásban, minden nap 10 és 15 óra között.

A műsorkészítéshez a Futuri Media új, „RadioGPT” nevű mesterséges intelligencia eszközét használják. Ez az AI a ChatGPT nyomán már ismert GPT-4 modell segítségével generál magának szöveget a felkapott aktuális hírek alapján, majd az Ashley Elzingától vett hangminta alapján szintetikus hangon fel is olvassa a szkripteket. Az amerikai állomás ezzel a világon elsőként (de biztos nem utolsóként) hozott létre olyan „élő” rádióműsort, amit már nem élő ember, hanem annak AI klónja vezet.

A Live 95.5 vezetősége megjegyezte: AI Ashley nem váltja ki teljesen a „megszokott Ashley-t”, pedig ez sok műsorvezető félelme a világon. Az aggodalmuk nem a mesterséges intelligencia felfutásával kezdődött (az csak hab a tortán), hiszen a rádióállomások között évek óta világtrend a kiadáscsökkentés, illetve az ezzel párhuzamos, minél nagyobb fokú automatizálás.  Ennek részeként mostanra megkezdődött az AI átvételére történő átállás, ahogy azt az amerikai iHeartMedia 2020-as átszervezése is jelezte: országszerte több száz embert bocsátottak el, majd kezdtek befektetni a mesterséges intelligencia technológiákba.

Mindeközben a Live 95.5 anyavállalata, az Egyesült Államokban több mint 200 rádióállomást működtető Alpha Media nem győzte hangsúlyozni, hogy az AI Ashley-nek hangját kölcsönző Elzinga nem veszíti el az állását, sőt, továbbra is ugyanazt a fizetést fogja kapni.

„Ez egy hibrid helyzet, ahol bizonyos szegmensek alatt a ’hagyományos Ashley’, más szegmensek alatt pedig AI Ashley lesz hallható – magyarázta a TechCrunchnak Phil Becker, az Alpha Media tartalommenedzsere. – Akkor, amikor AI Ashley adást sugároz, a hagyományos Ashley esetleg a közösségben van jelen, social media posztokat készít, vagy más digitális eszközökön dolgozik.”

Becker leszögezte: az Alpha Media nem költségmegtakarítás céljából használja a RadioGPT-t, hanem azért, hogy újabb hatékony eszközt adjon a műsorvezetők kezébe. A hallgatók ezzel nem feltétlenül fognak egyet érteni, hiszen számukra a helyi rádiós személyiség (és annak hitelessége) fontos, így aligha akarnak robotszerű hangot hallgatni munkába menet, az ebédszünetben, vagy hazafelé tartva. A Live 95.5-nek erre is van hatékony válasza: úgy képezte ki az AI-modellt, hogy ne lehessen különbséget tenni közte, illetve a valós rádiós műsorvezető között, akivel a közönség már kapcsolatban áll.

 A rádióállomás Twitter-oldalára több rövid videót is feltöltöttek, amiben összehasonlítható igazi Ashley és AI Ashley. Utóbbi egyébként korrekten AI-nak nevezi magát, hogy a hallgatók ne érezzék átverve magukat, illetve valamilyen módon megmagyarázza a helyenként még kissé gépies beszédet.

Eléggé zavarba ejtő, hogy első hallásra nagyon erős eltérés nem érzékelhető. Olyannyira nem, hogy AI Ashley még egy telefonhívást is lebonyolít, és az adásba kapcsolt hallgató gyakorlatilag észre sem veszi, hogy nem élő emberrel beszél (vagy nem foglalkozik vele), amikor megnyeri a Taylor Swift koncertjegyeket.

„Az egyik abszolút legfontosabb része ennek [a projektnek], hogy átlátható marad a hallgatók számára. Nem áll szándékunkban senkit sem megtéveszteni” – mondta ennek ellenére Becker, hozzátéve: az AI Ashley által generált tartalmakat egy emberi moderátorokból álló csapat is felülvizsgálja és szerkeszti, mielőtt adásba kerülnének.

Amikor a Futuri idén februárban elindította a RadioGPT béta verzióját, sokan megkérdőjelezték az AI technológia ilyen módon történő alkalmazását. Az egyik fő aggály az volt, vajon fennáll-e a veszélye annak, hogy az AI DJ-k félretájékoztatják az embereket, ami jogos félelem, hiszen az alapjául szolgáló nyelvi modell a ChatGPT működése során is rengeteg téves információt közöl. A Bing és a Google szintén rendelkezik AI chatbotokkal, amelyeket ugyancsak sok kritikával illetnek a felhasználók a hibás tényközlések miatt.

A Futuri technológiája több mint 250 ezer hírforrásból, valamint Facebookon, Twitteren és Instagramon megjelent információkból tájékozódik, így azt is pontosan be tudja lőni, hogy milyen aktualitások foglalkoztatják a helyieket, ahol az adott rádióállomás működik.

Gábor János

Főoldali kép: Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS