Visszatérő hibák az egyszerűsített foglalkoztatásban

2023. 06. 29., 11:22

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai – T1042E benyújtása, kereseti és létszámkorlátok – az elmúlt 10 évben érdemben nem változtak, a jogintézményt a munkáltatók többsége rutinszerűen alkalmazza, ám a NAV ellenőrzési tapasztalatai szerint még mindig előfordulnak visszatérő hibák, hiányosságok.

A szabályos egyszerűsített foglalkoztatáshoz a munkáltatónak a munkavégzés megkezdése előtt kell bejelentenie a foglalkoztatottat, hiszen az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony a munkáltató bejelentésével keletkezik. Mivel az egyszerűsített foglalkoztatás előfeltétele, hogy a munkáltató a munkavégzés megkezdéséig a szükséges adatokat bejelentse, ezért a bejelentés utólag – a munkavégzés megkezdését követően – már nem pótolható.

Ha a munkáltató elmulasztja az előzetes bejelentést, akkor a foglalkoztatottat nem egyszerűsített foglalkoztatással, hanem az általános szabályok szerint foglalkoztatott személyként, azaz munkavállalóként kell bejelentenie. Ha ezt is elmulasztja, viselnie kell a be nem jelentett foglalkoztatottak alkalmazására vonatkozó hátrányos jogkövetkezményeket.

Az a munkáltató, aki 300 ezer forintot, vagy ezt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel az egyszerűsített foglalkoztatás, szociális hozzájárulási adó, rehabilitációs hozzájárulás, szja-előleg adónemeken, a tartozás teljes kiegyenlítéséig további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult. A munkáltató tehát csak a teljes fennálló tartozás megfizetésével válik ismét jogosulttá az egyszerűsített foglalkoztatásra, nem elegendő, ha tartozása 300 ezer forint alá csökken.

Ha a munkáltató a fennálló tartozása ellenére is egyszerűsített foglalkoztatással jelentett be és alkalmazott munkavállalókat, akkor utólag ezeknek a személyeknek a jogviszonyát át kell minősíteni munkaviszonnyá.

Ilyen esetben a magánszemélyek biztosítási jogviszonyát a ’T1041-es adatlapon be kell jelenteni a tényleges foglalkoztatás után, valamint ezzel párhuzamosan a ’08-as jelű járulékbevallásokon korábban bevallott adatokat önellenőrzéssel kell helyesbíteni. Az önellenőrzésben az adott magánszemélyek egyszerűsített foglalkoztatása után bevallott közterheket törölni kell, és ezzel egyidejűleg a bérszámfejtés alapján a megállapított szja-előleget, szociális hozzájárulási adót és a társadalombiztosítási járulékot kell bevallani pótlólag.

A jogviszonyok önkéntes, utólagos rendezése időigényes és többletköltséget is jelent a munkáltatóknak, ha viszont nem történik meg, a NAV adóellenőrzéssel állapítja meg az adókülönbözetet, ami adóbírsággal és késedelmi pótlékkal is jár.

Az egyszerűsített foglalkoztatást alkalmazó munkáltatóknak ezért érdemes figyelmet fordítani arra, hogy adófizetési kötelezettségüket határidőben és pontosan teljesítsék, hátralék rövid ideig se keletkezzen az adószámlán. Ha ez mégis bekövetkezik, akkor az egyszerűsített foglalkoztatás kedvezőbb adózási szabályai nem alkalmazhatók.

NAV

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS