Villamosenergia, földgáz: kötelező elektronikus számlázás 2025-től

2024. 02. 21., 18:10

Azon túl, hogy a rendelet egy bizonyos értékesítői kör számára kötelező elektronikus számlázást ír elő, a változásnak a beszerzői oldalon is számottevő hatása lesz – hívják fel a figyelmet a PwC Magyarország szakértői.

A kötelező elektronikus számlázás általános bevezetéséről az Európai Bizottság ViDA (VAT in digital age) javaslatcsomagja kapcsán aktív vita folyik. Egyes tagállamok (például Románia) már döntöttek a bevezetésről, míg mások kivárnak. Magyarországon a kötelező elektronikus számlázást azonban nem a ViDA csomag, hanem elsőként két kormányrendelet fogja szektorspecifikusan bevezetni 2025. január 1-től.

A két érintett szektor a villamosenergia és a földgáz. Azon túl, hogy a rendelet egy bizonyos értékesítői kör számára kötelező elektronikus számlázást ír elő, a változásnak beszerzői oldalon is számottevő hatása lesz az adóalanyok számára. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azon vállalkozások, amelyek jelenleg villamosenergia- vagy földgázszámlákat fogadnak be, 2025. január 1-től ezt kizárólag elektronikus formájában tudják megtenni. A szolgáltatók az elektronikus számlázásért külön díjat nem számolhatnak fel, ugyanakkor a vállalkozások oldalán ez plusz költségeket okozhat vagy a belső folyamatok megváltozását idézheti elő.

A 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról 2025. január 1-jén hatályba lépő módosítása írja elő a kötelező elektronikus számlázási kötelezettséget a szolgáltatók oldalán. Az új szabályozás kizárólag a villamosenergia-kereskedő, -elosztó, valamint a földgázkereskedő és elosztó társaságok által nem lakossági ügyfelek részére kibocsátott számlák esetén írja elő ezt az új kötelezettséget.

Czöndör Szabolcs, a PwC Magyarország Közvetett adók csoportjának menedzsere arra hívja fel a figyelmet, hogy a vállalkozások széles körének fel kell felkészülnie az elektronikus számla befogadására és megőrzésére. „A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez utóbbi jelenti a legnagyobb kihívást a szervezetek számára jelenleg is, mivel az elektronikus számlák archiválásával kapcsolatos bizonytalanságok miatt az e-számla befogadásától sok cég a mai napig tartózkodik” - mutat rá a szakértő.

„Az érintett két jogszabályi rendelkezés nem érinti a szolgáltatók által kiállított számlák tartalmát és a fogyasztási adatokról való tájékoztatási kötelezettséget – hangsúlyozza Szále Patrik, a PwC Magyarország Közvetett adók csoportjának menedzsere. – A jogszabály ugyanis nem rendezi azt, hogy milyen formátumban és struktúrában kell az elektronikus számlákat kiállítani. A gyakorlatban a jelenleg is alkalmazható - és jogszabályi követelményeknek megfelelő - számlakép lesz az elektronikus számla, melynek befogadása kihívások elé állíthatja a vállalkozásokat.”

A ViDA javaslatcsomagban vizionált adatalapú elektronikus számla koncepció ebben a jogszabályi változásban még nem jelenik meg. Ugyanakkor a javaslatcsomag elfogadását követően a villamosenergia- és földgázszektor kötelező elektronikus számlázási gyakorlata még változhat, tekintettel arra, hogy a ViDA csomag alapján a jövőben csupán automatikusan feldolgozható e-számla kiállítására lesz lehetőség.

Összességében elmondható, hogy a 2025-től alkalmazandó kötelező elektronikus számlázás támogatja a jelenkor digitalizációs törekvéseit, ugyanakkor gyakorlati szempontból kihívást is jelent, hiszen minden adóalanynak fel kell készülnie arra, hogy a befogadott elektronikus számláit fel tudja dolgozni és a jogszabályoknak megfelelve elektronikusan megőrizze – olvasható a PwC Magyarország közleményében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS