Azon túl, hogy a rendelet egy bizonyos értékesítői kör számára kötelező elektronikus számlázást ír elő, a változásnak a beszerzői oldalon is számottevő hatása lesz – hívják fel a figyelmet a PwC Magyarország szakértői.
A kötelező elektronikus számlázás általános bevezetéséről az Európai Bizottság ViDA (VAT in digital age) javaslatcsomagja kapcsán aktív vita folyik. Egyes tagállamok (például Románia) már döntöttek a bevezetésről, míg mások kivárnak. Magyarországon a kötelező elektronikus számlázást azonban nem a ViDA csomag, hanem elsőként két kormányrendelet fogja szektorspecifikusan bevezetni 2025. január 1-től.
A két érintett szektor a villamosenergia és a földgáz. Azon túl, hogy a rendelet egy bizonyos értékesítői kör számára kötelező elektronikus számlázást ír elő, a változásnak beszerzői oldalon is számottevő hatása lesz az adóalanyok számára. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azon vállalkozások, amelyek jelenleg villamosenergia- vagy földgázszámlákat fogadnak be, 2025. január 1-től ezt kizárólag elektronikus formájában tudják megtenni. A szolgáltatók az elektronikus számlázásért külön díjat nem számolhatnak fel, ugyanakkor a vállalkozások oldalán ez plusz költségeket okozhat vagy a belső folyamatok megváltozását idézheti elő.
A 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról 2025. január 1-jén hatályba lépő módosítása írja elő a kötelező elektronikus számlázási kötelezettséget a szolgáltatók oldalán. Az új szabályozás kizárólag a villamosenergia-kereskedő, -elosztó, valamint a földgázkereskedő és elosztó társaságok által nem lakossági ügyfelek részére kibocsátott számlák esetén írja elő ezt az új kötelezettséget.
Czöndör Szabolcs, a PwC Magyarország Közvetett adók csoportjának menedzsere arra hívja fel a figyelmet, hogy a vállalkozások széles körének fel kell felkészülnie az elektronikus számla befogadására és megőrzésére. „A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez utóbbi jelenti a legnagyobb kihívást a szervezetek számára jelenleg is, mivel az elektronikus számlák archiválásával kapcsolatos bizonytalanságok miatt az e-számla befogadásától sok cég a mai napig tartózkodik” - mutat rá a szakértő.
„Az érintett két jogszabályi rendelkezés nem érinti a szolgáltatók által kiállított számlák tartalmát és a fogyasztási adatokról való tájékoztatási kötelezettséget – hangsúlyozza Szále Patrik, a PwC Magyarország Közvetett adók csoportjának menedzsere. – A jogszabály ugyanis nem rendezi azt, hogy milyen formátumban és struktúrában kell az elektronikus számlákat kiállítani. A gyakorlatban a jelenleg is alkalmazható - és jogszabályi követelményeknek megfelelő - számlakép lesz az elektronikus számla, melynek befogadása kihívások elé állíthatja a vállalkozásokat.”
A ViDA javaslatcsomagban vizionált adatalapú elektronikus számla koncepció ebben a jogszabályi változásban még nem jelenik meg. Ugyanakkor a javaslatcsomag elfogadását követően a villamosenergia- és földgázszektor kötelező elektronikus számlázási gyakorlata még változhat, tekintettel arra, hogy a ViDA csomag alapján a jövőben csupán automatikusan feldolgozható e-számla kiállítására lesz lehetőség.
Összességében elmondható, hogy a 2025-től alkalmazandó kötelező elektronikus számlázás támogatja a jelenkor digitalizációs törekvéseit, ugyanakkor gyakorlati szempontból kihívást is jelent, hiszen minden adóalanynak fel kell készülnie arra, hogy a befogadott elektronikus számláit fel tudja dolgozni és a jogszabályoknak megfelelve elektronikusan megőrizze – olvasható a PwC Magyarország közleményében.
Kapacitásbővítés, kutatás-fejlesztés, valamint munkavállalói képzés is szerepel abban a közel 200 millió euró értékű beruházássorozatban, amelyet gyöngyösi és csömöri telephelyein indít a fogyasztási cikkeket gyártó amerikai vállalat.
Döntő pillanathoz érkezett a paksi atomerőmű bővítése, a következő időszakban fel fog pörögni a munkálatok látványos része – jelentette ki Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.