Vételi jog, eladási jog: a legfontosabb tudnivalók

2023. 02. 07., 09:41

Az ingatlanokon vagy más dolgokon fennálló elővásárlási jog sokak által ismert. Azonban egy dolog elidegenítésével kapcsolatosan más jogok is fennállhatnak, amelyekről érdemes tudni. Ezek közé a jogok közé tartozik a vételi jog és eladási jog, amelyről a legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

A vételi jog és az eladási jog

Vételi vagy eladási jogot mind ingóságra, mind ingatlanra lehet alapítani. Ilyen jog alapítható gazdasági társaságban fennálló vagyoni részesedésre, például üzletrészre is.

A vételi jog lényege, hogy annak alapján a jog jogosultja a tulajdonoshoz intézett nyilatkozattal a vételi joggal terhelt dolgot megvásárolja a szerződésben foglalt vételáron.

Az eladási jognál az eladási jog jogosultja a dolgot nem megveheti, hanem egyoldalú nyilatkozatával eladhatja. Tehát az eladási joggal terhelt dolgot a jogosult a szerződésben meghatározott vételáron eladhatja az eladási jog kötelezettjének. Értelemszerűen ez a jog is csak más személy tulajdonában álló dolgon állhat fenn, az eladási jog jogosultjának saját dolgán nem. Az eladási jog kötelezettje – azaz a vevő - egy harmadik személy lehet, aki nem az eladási jog jogosultja, ha ugyanis a jogosult vehetné meg a dolgot, akkor vételi jogról beszélnénk.

A jogok alapítása és gyakorlása

Mind a vételi jogot, mind az eladási jogot csak írásbeli szerződésben lehet alapítani. Az írásbeli szerződés akkor is előírás, ha a jog nem ingatlanra vonatkozik.

A szerződésben a feleknek meg kell határozniuk azokat az alapvető feltételeket, amelyek a jog gyakorlása esetén az adásvételhez szükségesek. Értelemszerűen a szerződésnek pontosan meg kell jelölni a dolgot, amelyre a vételi/eladási jogot alapítják. A szerződésben meg kell állapodni arról, hogy a vételi jog gyakorlása esetén a dolog tulajdonjoga a jogosultra átruházásra kerül. Az eladási jognál pedig arról, hogy az eladási jog gyakorlása esetén a tulajdonjogot a kötelezettre ruházzák.

A szerződésnek tartalmaznia kell a dolog vételárát. A vételár nem csak összegszerűen határozható meg. A felek rögzíthetik a szerződésben azt a módszert is, amelynek alkalmazásával a vételár meghatározható lesz akkor, amikor a jogosult a vételi vagy eladási jogát gyakorolja. A vételár ilyen módon való megállapítása különösen akkor célszerű, ha a vételi/eladási jog hosszú időre szól. A hosszú idő alatt ugyanis a dolog értéke is módosulhat.

Mindkét jogot egyoldalú nyilatkozattal lehet gyakorolni. Elegendő a jog gyakorlásáról szóló nyilatkozatot a kötelezettekkel közölni. A nyilatkozat közlésével az adásvételi szerződés a vételi/eladási jogot alapító szerződésnek megfelelő tartalommal létrejön. Nem szükséges a kötelezettek elfogadó nyilatkozata.

A vételi jog és eladási jog korlátai

Ha a vételi jog vagy eladási jog olyan dolgot érint, amelyről közhiteles nyilvántartást vezetnek (pl. ingatlan, gépjármű), akkor e jog a nyilvántartásba is bejegyeztethető. A közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés azért fontos, mert ebben az esetben ezek a jogok mindenkire vonatkoznak, nem csak arra a tulajdonosra, aki a jog alapításakor tulajdonos volt. Ebben az esetben tehát a dolog új tulajdonosát (pl. vevő, örökös) is kötelezik ezek a jogok.  Ha viszont ezek a jogok nem szerepelnek közhiteles nyilvántartásban, és a tulajdonjogot harmadik személy szerzi meg, a jogok csak akkor maradnak fenn, ha azokról e harmadik személy tudott vagy tudnia kellett volna.

Mindkét jog határozott vagy határozatlan időre is alapítható. A határozatlan idejű vételi vagy eladási jog sokszor nagy hátránnyal jár a kötelezettek számára. Ezért gyakran időbeli korlátozással kötnek ki ilyen jogot. A megszűnés ideje nem csak naptári nap szerint vagy a fennállás időtartamának rögzítésével határozható meg. A felek megállapodhatnak úgy is, hogy a jog bizonyos feltételek teljesítése esetén megszűnik. Például a biztosíték céljából alapított vételi jog esetén a felek megállapodhatnak, hogy a jog megszűnik, ha a kötelezett teljesíti a tartozását.

A vételi és az eladási jog korlátja lehet a dolgon harmadik személy javára fennálló elővásárlási jog is. Ebben az esetben az elővásárlási jog jogosultja azonos feltételekkel, de a vételi jog jogosultját, illetve az eladási jog kötelezettjét megelőzően vásárolhatja meg a dolgot, amennyiben a jogosult a vételi/eladási jogát gyakorolja.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS