Végleges az adócsomag

2019. 12. 11., 13:13

A 2019. december 3-án megszavazott adótörvény megerősítette a korábban már beharangozott módosításokat. Bővül az online számla kötelezettség, a családi vállalatok generációváltását segítik szja-változások is, a NAV az adókijátszás visszaszorítását erősítő. ún. „holland levelének” szabályozása is változik – hívja fel a figyelmet az RSM Hungary.

Online számlajelentés értékhatár nélkül a B2B-számlákról

Mindenekelőtt az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség kétlépcsős – 2020. július 1-jén, illetve 2021. január 1-től bekövetkező – kibővülésére kell odafigyelnie a gazdálkodóknak – kezdi bejegyzését Fajcsák Gábor az RSM Hungary adóüzletág-vezetője. Az adatszolgáltatási kötelezettség fokozatos szélesítése mögötti cél egyértelmű: a NAV valamennyi számlázási kapcsolatra szeretne rálátni, a megkapott adatokat pedig a kockázatelemzés során felhasználni. Az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjesztése vélhetően előkészíti a NAV által készítendő áfabevallási tervezet bevezetését is. A valós idejű információszerzés térnyerésével együtt az áfabevallás adóadminisztrációs jelentőségének csökkenése is prognosztizálható.

Áprilistól a 2.0 séma szerinti online számlajelentési kötelezettség lép majd életbe a jelenleg adatküldésre kötelezettek számára, 2020. júliustól pedig a 100 000 forintos jelentési értékhatár kerül eltörlésre. Így az adatszolgáltatási kötelezettség függetlenné válik a számlákon szereplő áfa összegétől, ami azt jelenti, hogy a jövőben például a belföldi fordított adózás alá eső ügyletek, az alanyi adómentes vállalkozók ügyletei, illetve egyéb áfamentes ügyletek is online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alá esnek majd.

Az online számla jelentéstételi kötelezettség 2020. december 31-ét követően tovább bővül, az említett dátumtól kezdődően ugyanis a magánszemély vevők részére kibocsátott számlákat, illetve az adómentes Közösségi értékesítésről, valamint az exportértékesítésekre vonatkozó számlákat is jelenteni kell.

Bizalmi vagyonkezelés: bővülő szja-mentesség a hozamokra

A családi cégek generációváltását segítő intézmények – magánalapítvány, bizalmi vagyonkezelés – adósemleges környezetének megteremtése irányába tett újabb lépéseket az adócsomag. Elsősorban a személyi jövedelemadó és a társasági adózás terén, de ebbe a tendenciába illeszkednek a vonatkozó illetékszabályok is. A magyar jogalkotó a külföldi trust-szabályozáshoz közelíti a magyar szabályozást azzal, hogy magánszemély vagyonrendelő és kezdeményezett (alapítvány esetében magánszemély alapító) esetén jelentősen szélesíti az adómentességek körét. A nyártól hatályos módosulás értelmében a kezelt vagyon hozama (pl. osztalék, árfolyamnyereség) már korábban mentesült a társasági adó alól.

Az újabb módosítás illeszkedik ebbe a tendenciába, azzal, hogy személyi jövedelemadó szempontból a vagyonkezelési struktúrák esetében is lehetővé teszi a tartós befektetési számlák (TBSZ) alkalmazását. Így bizonyos feltételekkel – hosszútávú lekötés esetén – a vagyonkiadáskor a tőkén túl a hozam is szja-mentessé válhat a kedvezményezett magánszemély oldalán. 

Adóhatósági végleges döntés után mehet a holland levél

Adóképviseleti szempontból mindenképpen jelentős változásként értékelhető az ún. holland levelek újraszabályozása. A változás mindenekelőtt a jogbiztonság szempontjából lényeges. A jelenlegi szabályozás alapján elviekben elképzelhető, hogy amennyiben az adóhatóság több adózót érintő vélt vagy valós adókijátszási gyakorlatról értesít egy gazdasági szereplőt, és a gazdasági szereplő nem a tájékoztatásban foglaltak szerint jár el, úgy felmerülhet az áfalevonási jog megtagadásából fakadó különbözet, illetve – szélsőséges esetben az emelt összegű 200 százalékos – adóbírság együttes alkalmazása is.

Az utóbbi jogkövetkezményt a jogszabály a szándékos adóelkerülők szankcionálására írja elő, a helyzet ilyen minősítése és a súlyos jogkövetkezmények alkalmazása egy vélelem alapján jogellenesnek és igazságtalannak tűnt. A jövőbeni jogviták elkerülése érdekében tett lépésként értékelhető, hogy a tájékoztatási kötelezettség az adóhatóság végleges (korábbi terminológiával élve: jogerős) döntéséhez kapcsolódik a jövőben. Így az ártatlanság vélelme legalább a közigazgatási döntés véglegességéig élni fog.

A gazdaság fehérítése felé tett lépésként fogható fel, hogy a NAV holland levéllel értesíti a jövőben az alkalmazottakat is abban az esetben, ha a munkáltató elmulasztja a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adó- és járulékterhek bevallását, befizetését.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 11. 06., 09:45
Átfogó, hosszú távú kereskedelmi stratégia készül, a kormányzat csökkentené a piactorzító intézkedéseket, köztük kivezetné az árrésstopot, és 3 milliárd forintot fordít a vidéki kisüzletek fejlesztésére – többek között ezek hangzottak el a 2026-os Európai Kereskedelem Napján, 2026. november 5-én. A VOSZ által szervezett rendezvénynek az Országház adott otthont.
2026-11-05 16:25:00
A kormány célja, hogy Magyarországon versenyképes, stabil árszínvonalú, fogyasztóbarát kereskedelmi szektor legyen, amelyben a vásárló jó minőségű terméket, valódi választékot, szolgáltatást kap – hangsúlyozta Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége szervezésében tartott Európai Kereskedelem Napja rendezvényen az Országházban.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Lassan búcsút veszünk az árrésstoptól, amely masszív veszteségbe tolt egész kereskedelmi ágazatokat és termékpályákat, ezért cserébe pedig éppen arra a célra volt alkalmatlan, amire elvileg bevezették. Dr. Csorbai Hajnalka, az árrésstoppal kapcsolatban kritikus szakmai közleményeket is kiadó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke hangsúlyozta: a kis üzletek - bár nem voltak közvetlenül érintettek - nagy számban zártak be, miközben a korlátozásra kényszerített áruházláncok úgy-ahogy átvészelték ezt az időszakot. A JVSZ vezetője a BizniszPlusznak levezette, mit művelt a hazai gazdasággal a piactorzító beavatkozás, mit vár a szakma attól, hogy eltűnik a termékláncra nehezedő nyomás, illetve milyen utat igényel az áhított euróbevezetés.
2026. 10. 17., 23:00
epizód: 2026 / 20   |   hossz: 26:36
A nemzetközi vámháború következtében visszaesett az e-kereskedelem Kínából származó áruforgalma, de a vásárlók és az igényeik nem tűntek el, csak a kereslet terelődött át más platformokra. A jelenség végre kiugrási lehetőség lenne a hazai kereskedőknek a távol-keleti webshopokkal szemben, de a növekedés egyelőre nem itthon, hanem a régióban érzékelhető, mondja a PwC Magyarország szakértője. Cserjés-Kopándi Ildikó a szervezet felmérése alapján azt látja, téves az az elképzelés, hogy az ár kizárólagos fontosságú a magyar vevőknek, és elárulta, milyen előnyök vannak még, amelyek segíthetnek a hazai közönség átcsábításában.
2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS