Újabb mankó a munkaadók számára: itt a munkahelyteremtő bértámogatás

2020. 05. 26., 17:30

A kormány a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében újabb, ezúttal a munkahelyteremtést elősegítő bértámogatási programot indított. Ennek fő célja, hogy segítse a munkaerő-felvételt azon munkaadóknál, amelyek a koronavírus gazdaságra gyakorolt hatása miatt kénytelenek voltak munkavállalókat elbocsátani az utóbbi hónapokban – hívja fel a figyelmet az RSM Hungary.

A korábbi bértámogatási lehetőségtől eltérően a munkahelyteremtő bértámogatás esetén nem született újabb jogszabály, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) honlapján megjelenő Hirdetmény alapján van lehetőség a bértámogatás igénybevételére – kezdi friss bejegyzését Fajcsák Gábor, az RSM Hungary adóüzletágának vezetője. A hirdetmény értelmében a munkaadók a járási/fővárosi kerületi hivatalhoz benyújtott kérelem alapján vissza nem térítendő támogatást kaphatnak, ha regisztrált álláskeresőt foglalkoztatnak a továbbiakban.

A munkahelyteremtő bértámogatás időtartama, mértéke

A munkahelyteremtő bértámogatás 6 hónapra szól, majd ezt követő további 3 hónapos, támogatás nélküli foglalkoztatást vár el a munkáltatóktól a szabályozás. Így a programban részt vevő munkavállalóknak 9 hónapig lesz biztosított a foglalkoztatása.  

A támogatott időszak alatt a munkaadó a munkavállaló bruttó bérének és a szociális hozzájárulási adó 100 százaléknak visszatérítésére jogosult, legfeljebb 200 ezer forintos összeghatárig. További kedvezmény, hogy a támogatás igénybevételével egyidejűleg az egyes munkavállalók foglalkoztatására tekintettel az adókedvezményekre (pl. szocho kedvezmény) való jogosultságok is érvényesíthetőek. A halmozódás eredményeképpen azonban a bruttó támogatási intenzitás nem haladhatja meg a bérköltségek 100 százalékát a munkavállaló foglalkoztatásának bármely időszakában.

A munkahelyteremtő bértámogatás de minimis támogatásnak minősül, így csak azok jogosultak rá, akik egyébként nincsenek kizárva a de minimis támogatási körből (pl. mezőgazdasági szektor). Emellett figyelemmel kell lenni arra, hogy a de minimis támogatásnak minősülő támogatások összege három évi átlagban nem haladhatja meg a 200 ezer eurót (kereskedelmi árufuvarozás esetén a 100 ezer eurót).

Létszámbővítési kötelezettség

Fontos kitétel, hogy az álláskereső foglalkoztatásának a munkavállalói létszám nettó növekedését kell eredményeznie a munkáltatónál a kérelem benyújtását megelőző 6 havi átlagos statisztikai létszámhoz viszonyítva. Ezen időszak esetén nem kell figyelembe venni azt a létszámcsökkentést, amely a veszélyhelyzet kihirdetése (2020. március 11.) és a támogatás feltételeit tartalmazó hirdetmény közzététele (2020. május 18.) között történt meg.

Lehetőség van akár ugyanazon munkavállalók visszavételére is, akiket az adott társaság a veszélyhelyzet alatt, a veszélyhelyzettel összefüggésben elbocsátani kényszerült, feltéve, hogy azok regisztrált álláskeresők.

A munkaadókra vonatkozó további feltételek

A már korábban bevezetett bértámogatási lehetőségekhez képest az új programban való részvétel nagyobb adminisztrációs teherrel jár, hiszen a munkáltatóknak - a fentebb már említett tovább-foglalkoztatási-, és létszámbővítési kötelezettség mellett - számos feltételnek kell megfelelniük.

Ezek közül a legfontosabbak az alábbiak:

  • a kérelmet és a szükséges további dokumentumokat elektronikus formában kell beküldeni az illetékes hivatal felé;
  • a kérelemhez csatolni szükséges a NAV által kiadott köztartozásmentességet igazoló 30 napnál nem régebbi közokiratot (ha a munkáltató szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, akkor erre nincs szükség);
  • a munkáltató nem állhat jogerős végzéssel elrendelt, felszámolás, csődeljárás vagy végelszámolás, vagy egyéb – a megszüntetésre irányuló, jogszabályban meghatározott – eljárás alatt;
  • a munkáltatónak vállalnia kell, hogy a megjelölt határidőn belül a támogatás alapjául szolgáló hatósági szerződést a járási (fővárosi kerületi) hivatallal megköti;
  • nyilatkozni kell többek között az átlátható szervezeti státuszról;
  • a foglalkoztatónak meg kell felelnie a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételrendszerének;
  • „de minimis” támogatásra vonatkozó bevallási kötelezettség keletkezik;
  • a munkaadó köteles nyilvántartást vezetni a munkaerő forgalomról és a változás okairól;
  • meghatározott változások tekintetében (pl. bankszámlaszám, tulajdonosváltás),a munkálatónak tájékoztatási kötelezettsége keletkezik,
  • az adott havi támogatási igényről elszámolólapot kell küldeni az adott hónapot követő hó 12-éig, amelyhez csatolni kell az alátámasztó bizonylatokat is (pl. bérjegyzék, bérlista, munkabér és járulék fizetését igazoló bizonylatok, jelenléti ív stb.).

A munkahelyteremtő bértámogatáshoz kapcsolódó korlátozások

Fontos kitétel, hogy a támogatás nem vehető igénybe munkaerőkölcsönzés esetére és nincs lehetőség arra, hogy a támogatással érintett munkavállalót a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen, munkakörben, vagy munkáltatónál foglalkoztassák.

Csak arra a személyre vehető igénybe a támogatás, akire azt megkérték, azaz bármilyen ok miatti kiesés esetén a kieső személy pótlására nincs lehetőség. A támogatott munkavállaló munkaszerződése nem módosítható a munkavállaló hátrányára. 

A szabályozás nem teszi lehetővé a munkáltatóknak, hogy párhuzamosan több bértámogatási programban is részt vegyenek! Ennek megfelelően a munkahelymegőrzési támogatásban, illetve a csökkentett munkaidős foglalkoztatási támogatásban részesülő társaságok nem vehetik igénybe a munkahelyteremtési bértámogatást.

Ugyanakkor a munkáltatóknak szükséges figyelembe venniük, hogy a kormány előreláthatólag május 26-án fogja benyújtani az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, melyben kéri a rendkívüli jogrend megszüntetését. Ennek következtében a csökkentett munkaidős bértámogatási lehetőség nagy valószínűség szerint már csak korlátozott ideig lesz elérhető: a kérelmeket utoljára a veszélyhelyzet megszűnését követő egy hónapon belül lehet benyújtani.

A Hirdetmény szövegezése pár ponton (pl. nettó létszámnövekedés számítása, támogatási intenzitás) nem egyértelmű, további értelmezésre szorul, így véleményünk szerint várható a szabályok jövőbeni pontosítása. Mindazonáltal a kilábaló, már munkaerőfelvételt tervező társaságoknak érdemes minél hamarabb élniük az újonnan megnyílt bértámogatási lehetőséggel, hiszen a támogatás 2020. május 18-tól a Hirdetmény visszavonásáig vehető igénybe.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS