Új sorok a 2465-ös áfabevallásban

2024. 01. 19., 09:10

A 2465-ös áfabevallás az előző évihez képest új sorokat tartalmaz, amelyek bevezetését elsősorban jogszabály változás indokolja – tájékoztatott az adóhivatal.

Az Áfa tv.-ben meghatározott adókulcsok köre 2024. január 1-jével kiegészült egy új, 0 százalékos adókulccsal. A 0 százalékos adómérték és az adómentesség nem azonos fogalmak. A 0 százalékos adómérték nem adómentességet jelent. Jelenleg a napilapok (hetenként legalább négyszer megjelenő kiadványok) közül azoknak az értékesítése adózik 0 százalékos adómértékkel, amelyek 4902 vámtarifaszám alá tartoznak.

A 2024. január 1-jén vagy az után kezdődő időszakokról benyújtandó áfabevallásban a 0 százalékos adómértékű ügyletek bevallására a következő, új sorok szolgálnak:
– 2465A-01-01 lap számú sor – 0 százalékos kulcs alá tartozó értékesítés,
– 2465A-01-01 lap számú sor– Közösségen belülről történő 0  százalékos kulcs alá tartozó termékbeszerzés,
– 2465A-01-01 lap számú sor – Közösségen belül az Áfa tv. 91. § (2) bekezdés szerinti ügylet esetén a beszerző termékértékesítés címén fizetendő 0  százalékos mérték alá tartozó ügylet adóalapja, vagyis háromszögügylet végső vevője által a fordított adózás szabályai szerint – a közbenső vevő értékesítésére tekintettel – fizetendő, 0 százalékos mértékű adó alapja,
– 2465A-01-01 lap számú sor – 0 százalékos mértékű termékimport,
– 2465A-01-02 lap számú sor – 0 százalékos kulcs alá tartozó belföldi termékbeszerzés, szolgáltatás igénybevétel.

A NAV fokozott figyelmet fordít a bevallás főlapjain és az összesítő jelentés (M lap) közötti összefüggések vizsgálatára, valamint az összesítő jelentésben szereplő és az Online Számla rendszerbe beérkezett számlaadatok összevetésére, elemzésére, az eltérések tisztázására. Az eÁFA rendszerben az összefüggésekre figyelmeztető üzenet hívja fel a figyelmet, azonban azok számára, akik még nem használják a rendszert, szintén segítséget kíván nyújtani a NAV. Ezért a helyes kitöltés elősegítése érdekében a 2465-01-05 lapon kialakításra került egy új, „A levonásba helyezett, áthárított adó számított összege meghaladja az összesítő jelentésekben szereplő összesen adóösszeget” megnevezésű 109. sor.
– Ennek a sornak a c) mezőjében szerepel a levonásba helyezett, áthárított adó számított összege a bevallás 64-66., 68. és 29. soraiban szerepeltetett adóösszeg figyelembevételével.
– Az új sor e) – szintén számított – mezőjében pedig akkor szerepel adat, ha az előzőek szerint kiszámított összeg nagyobb vagy egyenlő az M lapokon szereplő összesen adóösszegénél.

Ha az e) mezőben 0-nál nagyobb összegű adat szerepel, ellenőrizni szükséges, hogy az M lapon valamennyi, az adólevonás tárgyi feltételéül szolgáló számla adata szerepel-e, illetve a megfelelő adatokkal szerepel-e.

Nincs változás az egyes mezők kitöltési követelményében. Így a 2465-02 számú M lapon a számla sorszáma oszlopban az adólevonás tárgyi feltételéül szolgáló, áthárított áfát tartalmazó számla pontos sorszámát kell feltüntetni. A teljesítés dátuma oszlopban pedig az ugyanezen a számlán feltüntetett teljesítési időpontot, ennek hiányában a számla kibocsátásának keltét kell szerepeltetni. A 2465M-02 lapon feltüntetett számlaadatoknak egyezniük kell az adatszolgáltatás alapjául szolgáló eredeti számlán szereplő adatokkal. A számla befogadói oldalon felmerülő bármilyen (pl. szerződéstől való) eltérés észlelése esetén a számla kiállítójánál kell kezdeményezni a javítást.

NAV

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS