Több milliós bírság gyermekreklámok miatt. Ki a felelős a szülők nyaggatásáért?

A gyermeket nevelő szülők nap mint nap találkozhatnak televíziós csatornákon, újságokban olyan reklámokkal, amelyek célja az, hogy a gyerekek nyaggatni kezdjék a szüleiket amiatt, hogy vegyék meg nekik a hirdetett játékot, édességet vagy más reklámozott terméket.

Ezeknek a reklámoknak nem lebecsülendő a hatása, mert a gyerekekhez rengeteg ilyen kommunikáció jut el – egy 2015-ös GVH kutatás szerint a 12 év alattiak hétköznapokon átlagosan napi 2,5 órát, hétvégenként pedig átlagosan 4 órát töltenek a televízió előtt –ráadásul a gyermekeket életkoruknál és pszichikai adottságaiknál fogva rendkívül könnyen is befolyásolják. Nem váratlan tehát, hogy a gyermekeknek szóló reklámokkal kapcsolatos tilalmak betartása érdekében egyre szigorúbban lép fel a hatóság.

2019 novemberében a GVH hétmillió forint bírságot szabott ki az egyik vezető multinacionális vállalatra három, gyermekek számára érdekes kiegészítővel (Spongya Bobos kulaccsal, varázstörölközővel és világító jojóval) összecsomagolt termékét népszerűsítő reklámkampánya miatt.  A versenyhatóság azt kifogásolta, hogy a reklám közvetlenül felszólította a gyermekeket arra, hogy vegyék, vagy legalábbis szüleikkel vetessék meg a reklámozott terméket annak érdekében, hogy megszerezhessék a hozzá csomagolt kiegészítőket.

Nagyon hasonló volt az idén februárban zárult másik gyermekreklámos ügy is, amelyben a GVH 21 millió forintos bírsággal büntetett egy másik vállalkozást amiatt, mert termékeit ajándék világító tollal, valamint intelligens gyurmával úgy kínálta televíziós- és egyéb reklámjaiban (szórólapokon, plakátokon, mozireklámban, Youtube hirdetésben), hogy a termékek megszerzésére hívta fel a gyermekeket.

A büntetés kiszabására azért került sor, mert a jogszabály szerint a reklámban tilos a gyermekkorúakat közvetlen felszólítani a hirdetett áru megvásárlására, illetve arra, hogy szüleiket vagy más felnőttet győzzenek meg arról, hogy vegyék meg nekik az adott terméket. Nemcsak az lehet jogsértő, ha a reklám kifejezetten azt tartalmazza, hogy pl. „vásárold meg”, hanem minden olyan tartalmú reklám ide tartozik, amely arra motiválja a gyermeket, hogy a reklámozott árut megszerezze.

Tipikusan ilyen esetek egy áruhoz kapcsolódó ajándék, kedvezmény vagy más előny kihangsúlyozása, melynek megszerzése csak az adott termék megvásárlását követően lehetséges (például „próbáld ki Te is”, „rajzolj és világíts”);  olyan reklámüzenetek közzététele, amelyek azt sugallják, hogy a reklámozott termékre a gyermeknek mindenképpen szüksége van, mert a fogyasztása különleges előnyökkel jár, vagy mert a gyermek úgy érezheti, hátrányba kerül, ha nem szerzi meg („legyél tag”); illetve a gyermekek gyűjtőszenvedélyére apelláló felszólítások és a termékek korlátozott elérhetőségére vonatkozó utalások alkalmazása („gyűjtsd össze mind”, „szerezd meg mind”, „limitált”, „keresd ... akciósan”) – mutatott rá dr. Miks Anna, a Deloitte Legal Göndöcz és Társai Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportvezetője.

A korábbi és a mostani eljárások tanulságaiból kiindulva a GVH a napokban tájékoztatót adott közre, amelyben összegzi, hogy fogyasztóvédelmi szempontból mire kell odafigyelni a gyermekeknek szóló reklámok elkészítésekor és közzétételekor.

Érdemes kiemelni, hogy a reklámozóknak nemcsak azt kell mérlegelniük, hogy az általuk közzétett, a terméket népszerűsítő kommunikációk reklámnak minősülhetnek-e, hanem azt is, hogy az adott reklám gyermekkorúakat céloz-e meg, vagy ha nem is kifejezetten gyermekkorúaknak szól, akkor elérhet-e gyermekeket. Ennek kapcsán mindig figyelembe kell venni magát a terméket, továbbá a reklámeszközök formai és tartalmi elemeit, valamint a reklámozás csatornáit is. Ezt követően gondosan kell mérlegelni azt, hogy az adott kommunikációban azonosítható-e olyan tartalom, mely felszólítás/felhívás jellegű és a termék megszerzésére vonatkozik – emelte ki Göndöcz Péter, a Deloitte Legal Göndöcz és Társai Ügyvédi Iroda partnere.

A tájékoztató hasznos segítséget nyújt nemcsak a potenciális hirdetőknek, hanem a kommunikáció tervezésével vagy közzétételében szerepet vállaló a reklám- vagy médiaügynökségek is, mivel ők is felelőssé tehetők, ha a reklám utóbb jogszerűtlennek bizonyul.

A GVH maga is felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes már a kommunikáció tervezése során kikérni és figyelembe venni a jogi elvárásokat ismerő személy, szervezet álláspontját és figyelemmel kísérni a GVH mindenkori jogalkalmazói gyakorlatát.  Ennek különös jelentősége van, hiszen a GVH által kiszabható bírság összege akár a vállalkozás előző évi nettó árbevételének 10 százalékáig is terjedhet.