Növekvő adókedvezményekkel, szélesedő adómentességi körrel „kedveskednek” az adózóknak 2020-tól a közép-európai országok egy részében. Lengyelországban, Szlovákiában és Horvátországban is jelentős, ilyen irányú változások tapasztalhatók. Csehországban és Romániában komoly új szabályokat nem vezetett be a jogalkotó, a módosuló törvények kizárólag a fizetendő kötelezettségek mértékét érintették.
Más államokban csak finomhangolás történt az adószabályok vonatkozásában. A Deloitte közép-európai irodáinak közreműködésével összegyűjtötte a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítás területén 2020-tól hatályba lépett főbb módosításokat.
Csehország
Csehországban a legfontosabb változás a társadalombiztosítási járulékalap emelkedése. Az éves bruttó jövedelem, amely után társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség keletkezik, 1.569.552 cseh koronáról 1.672.080 cseh koronára emelkedett. (Munkáltató által fizetett járulékok: a bruttó jövedelem 24,8 százaléka; munkavállaló által fizetett járulékok: a bruttó jövedelem 6,5 százaléka.) A módosítás hatással van az ún. szolidaritási adóra is, amelyet a fent említett bruttó jövedelmet meghaladó jövedelemrészen szükséges megfizetni 7 százalékos adókulccsal.
Románia
2020 januárjától eltörölték a minimum adóalapot (pl. minimum bruttó bérjövedelem), amelyet eddig a teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók esetében a járulékfizetési kötelezettség megállapításához volt szükséges figyelembe venni.
Lengyelország
A személyi jövedelemadó adókulcsa 18 százalékról 17 százalékra csökkent 2019 októberétől. Valamennyi adókötelezettséget az adófizetőnek az adóhatóságnál vezetett egyedi adófolyószámlájára („ITA”) szükséges utalni a 2020-as adóévtől. Az eddigi, személyi jövedelemadó, általános forgalmi adó és társasági adó céljára nyilvántartott külön adófolyószámlákat megszüntetették. A társadalombiztosítási járulékkötelezettség megfizetésének felső korlátja a korábbi 156.810 zlotyról 142.950 zlotyra csökkent. A 26 év alatti magánszemélyek személyes munkavégzéséért fizetett, munkaviszonyból vagy polgári jogi szerződésből származó jövedelme 35.636,67 zloty helyett 85.528 zlotyig számít adómentesnek.
Ausztria
Eddig, ha egy munkavállaló tevékenysége nem keletkeztetett telephelyet („permanent establishment”) Ausztriában a külföldi munkáltató számára, és a munkáltató önkéntes alapon nem vont le bérjövedelmet terhelő adókat a munkavállaló bérjövedelméből, akkor elegendő volt, ha a munkavállaló a bérjövedelmét – jövedelemadó-igazolás csatolása mellett – egy éves osztrák adóbevallás benyújtásával vallotta be.
Az osztrák adókódex 2020-tól hatályos kiegészítése szerint azonban a külföldi munkáltató adólevonási kötelezettsége már nem függ a telephely keletkezésétől. A munkáltató adólevonási kötelezettsége minden esetben fennáll, ha a munkavállaló osztrák adóügyi illetőségűként korlátlan adófizetési kötelezettséggel rendelkezik Ausztriában, függetlenül attól a ténytől, hogy a munkáltató rendelkezik-e telephellyel.
A részleteket megvizsgálva bizonytalanságokat fedezhetünk fel a szabályok gyakorlati alkalmazása terén. Bizonyos helyzetekben nehéz lehet eldönteni, hogy az adott munkavállaló osztrák adóügyi illetőségűnek minősül-e. A szabályok nem egyértelműek arra vonatkozóan, hogy keletkezik-e kötelezettség a munkáltató számára meg nem fizetett jövedelemadó tekintetében abban az esetben, ha a munkavállaló helytelen vagy nem teljes információkat ad meg az ausztriai adóügyi helyzetével kapcsolatban.
Horvátország
A Horvátországban bevezetett változások nagyrészt növekedő kedvezményeket és új típusú adómentes jövedelemelemeket eredményeztek. Az adófizetők javára történt módosítások mellett azonban bizonyos rendelkezések célja a jogszabályok be nem tartására alkalmazandó szigorúbb intézkedések bevezetése volt.
A 26. életévüket be nem töltött magánszemélyek esetében a munkaviszonyból származó jövedelmen felmerülő éves adókötelezettség 100 százalékkal, míg a 26 és 30 év közötti magánszemélyek esetében 50 százalékkal csökkenthető. A csökkentés adó-visszaigénylés formájában, éves alapon érvényesíthető a 24 százalékos adókulcs alkalmazásával, az adóhatósági adómegállapítási eljárást követően. Az igénybe vehető személyi kedvezmény mértéke 3.800 horvát kunáról 4.000 horvát kunára emelkedett. A hátrányos helyzetű csoportok javára szervezett humanitárius és közfinanszírozott eseményeken juttatott adomány már nem számít bevételnek.
Az adómentesen nyújtható éves kifizetések, pl. a karácsonyi és a húsvéti bónusz, vagy a nyaralási hozzájárulás mértéke magánszemélyenként 2.500 kunáról 3.000 kunára emelkedett. A magánszemélyenként 2.500 kunáig nyújtott kiegészítő egészségbiztosítási prémium adómentesnek minősülhet, amennyiben megfelelő dokumentáció támasztja alá, és a jövedelem nem készpénzként kerül kifizetésre.
A Magyarországon alkalmazott rendeltetésszerű joggyakorlás elvéhez (joggal való visszaélés tilalmához) hasonló elv is megfogalmazásra került az új szabályozásban. Amennyiben a kedvező adószabályok alkalmazása nem a szabályozás céljával összhangban történik, akkor az ebből származó bevétel adózási szempontból munkaviszonyból származó jövedelemnek tekintendő. Ebben az esetben a munkaviszony meglétét az alábbi kritériumok teljesülése alapján kell meghatározni:
Szlovákia
Szlovákiában is az adómentes jövedelmek és az adókedvezmények állnak az adóváltozások középpontjában. 2020. január 1-től többek között a következő nem önálló tevékenységből származó jövedelmek minősülnek adómentes juttatásnak:
A fentiek mellett 2020 januárjától az adóalap, amelyre adóalanyonként adókedvezmény alkalmazható, a létminimum százszorosáról a létminimum 92,8-szorosára fog csökkenni. Az igénybe vehető kedvezmény összege pedig a megélhetési minimum 19,2-szorosáról a megélhetési minimum 21-szeresére emelkedik.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”