A 2024-ben életbe lépő legfontosabb számviteli változásokat az RSM Hungary foglalta össze.
Fontos figyelni arra, hogy a Számviteli törvény (Szt.) 2023-ban több alkalommal módosult, ezek a számviteli változások több jogszabályban kerültek szabályozásra – kezdi friss bejegyzését Reinics Krisztina, az RSM Hungary számviteli igazgatója, az IFRS részleg vezetője.
A halasztott adóval kapcsolatos új fogalmak kerültek be számviteli törvénybe. A halasztott adó fogalma ismerős lehet azoknak a társaságoknak, akik IFRS-t alkalmaznak , illetve konszolidációs csomagok készítésére kötelezettek körében. 2024. január 1-től a vállalkozó döntése alapján kimutathatja a beszámolójában a halasztott adó követelést/kötelezettséget, attól függetlenül, hogy IFRS szerinti beszámolót készít vagy sem. A halasztott adókövetelés/kötelezettség bekerült az éves beszámoló mérlegébe, eredménykimutatás tagolásába is.
A határon átnyúló átalakulásnál a tőkeegyesítő társaságok határon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2021. évi CXXIV tv. előírásait is alkalmazni kell.
A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést az uniós jog hatálya alá nem tartozó anyavállalat leányvállalatának és az ilyen anyavállalat vagy önálló vállalkozás fióktelepének kell közzétenni, és, ha ehhez az anyavállalat, önálló vállalkozás nem adott vagy nem minden adatot adott meg, akkor erről a leányvállalatnak/fióktelepnek nyilatkoznia kell és ezt is közzé kell tenni.
2024. január 1-től a vállalkozás honlapján közzétett társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés megtekintésének lehetőségét legalább 5 egymást követő évig hozzáférhetővé kell tenni.
Ezt az előírást először a 2024. június 22-én vagy azt követően induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
A törvénymódosítás értelmében a kiegészítő mellékletben nemcsak a társasági adóalap, hanem a kisvállalati adóalap módosító tételeit is be kell mutatni 2024-től.
2024. január 1-jén életbe lépett Magyarországon az italcsomagolások új visszaváltási rendszere, az ún. kötelező visszaváltási díjas (DRS) rendszer. Ezzel kapcsolatban módosultak a számviteli törvény egyes rendelkezései is.
Eltérő számviteli elszámolás vonatkozik:
– a kötelezően visszaváltási díjas, nem újra használható termékek visszaváltási díjára,
– a kötelezően visszaváltási díjas, újra használható termékek díjára, és
– a gyártók által önkéntesen vállalt visszaváltási díjas termékek díjára.
A kötelező visszaváltási rendszer (DRS) részleteivel és a kötelező visszaváltási rendszer és az áfa kapcsolatával külön blogbejegyzésben foglalkoztunk.
A számviteli törvény 2024-től életbe lépő változásai a pótbefizetésből és az osztalékból származó követelés elengedésére vonatkozó rendelkezéseket alkalmazók körét kiterjeszti általánosan a vállalkozóra, amely magában foglalja a gazdasági társaság mellett többek között a szövetkezetet is (korábban csak a gazdasági társaságoknak volt erre lehetőségük).
2024-től az új számviteli szabályok szerint az építményi jogot az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként kell nyilvántartásba venni a tárgyi eszközök között. Az ingatlan tulajdonosánál az építményi jog eladásának ellenértéket az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni, de mivel építményi jog határozott időre köthető ki és több évre vonatkozik ezért időben el kell határolni – a szerződés szerinti időtartam alatt egyenletesen kell feloldani.
A Ptk. alapján az építményi jog ellenértéke időszakonként visszatérő szolgáltatásként (építménybérként) is meghatározható, mint igénybe vett szolgáltatás ellenértékét kell elszámolni.
A végrehajtásért felelős könyvvizsgálót is meg kell választani a könyvvizsgáló cég auditra történő választásával egyidejűleg.
Egyszerűsített éves beszámolóját – saját választása alapján – a 6. § (5) bekezdés szerinti kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően (mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló) is elkészítheti a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
– mérlegfőösszeg 150 millió forint (korábban 100 millió forint volt),
– éves nettó árbevétel 300 millió forint (korábban 200 millió forint volt),
– üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak létszáma 10 fő.
Számviteli törvény III/A. Fejezet. A követelményeket lépcsőzetesen vezetik be, a kötelezettséget először 2024. január 1-jén vagy azt követően kezdődő üzleti évtől kell alkalmazni. A CSRD irányelv hatálya alá tartozó vállalkozásoknak az őket érintő környezeti és társadalmi kérdésekkel, emberi jogokkal és irányítási tényezőkkel kapcsolatos információkról kell fenntarthatósági jelentést készíteniük.
Az új számviteli szabályozás szerint a leválás keretében a vagyonátadás (eszközök és kötelezettségek) teljesítését és az ellenében kapott részesedés könyvekbe történő felvételét a gazdasági társaságok alapítására vonatkozó számviteli szabályok megfelelő alkalmazásával kell elszámolni.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”