Számvitel: mi változik 2024-ben?

2024. 01. 18., 15:10

A 2024-ben életbe lépő legfontosabb számviteli változásokat az RSM Hungary foglalta össze.

Fontos figyelni arra, hogy a Számviteli törvény (Szt.) 2023-ban több alkalommal módosult, ezek a számviteli változások több jogszabályban kerültek szabályozásra – kezdi friss bejegyzését Reinics Krisztina, az RSM Hungary számviteli igazgatója, az IFRS részleg vezetője.

Halasztott adó a beszámolóban 2024-től

A halasztott adóval kapcsolatos új fogalmak kerültek be számviteli törvénybe. A halasztott adó fogalma ismerős lehet azoknak a társaságoknak, akik IFRS-t alkalmaznak , illetve konszolidációs csomagok készítésére kötelezettek körében. 2024. január 1-től a vállalkozó döntése alapján kimutathatja a beszámolójában a halasztott adó követelést/kötelezettséget, attól függetlenül, hogy IFRS szerinti beszámolót készít vagy sem. A halasztott adókövetelés/kötelezettség bekerült az éves beszámoló mérlegébe, eredménykimutatás tagolásába is.

Tőkeegyesítő társaságok: határon átnyúló átalakulás

A határon átnyúló átalakulásnál a tőkeegyesítő társaságok határon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2021. évi CXXIV tv. előírásait is alkalmazni kell.

TAO-adatok közzététele

A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést az uniós jog hatálya alá nem tartozó anyavállalat leányvállalatának és az ilyen anyavállalat vagy önálló vállalkozás fióktelepének kell közzétenni, és, ha ehhez az anyavállalat, önálló vállalkozás nem adott vagy nem minden adatot adott meg, akkor erről a leányvállalatnak/fióktelepnek nyilatkoznia kell és ezt is közzé kell tenni.

2024. január 1-től a vállalkozás honlapján közzétett társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés megtekintésének lehetőségét legalább 5 egymást követő évig hozzáférhetővé kell tenni.

Ezt az előírást először a 2024. június 22-én vagy azt követően induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

Kisvállalati adóalap (kiva) módosító tételek

A törvénymódosítás értelmében a kiegészítő mellékletben nemcsak a társasági adóalap, hanem a kisvállalati adóalap módosító tételeit is be kell mutatni 2024-től.

Újrahasznosítható termékek visszaváltási díja

2024. január 1-jén életbe lépett Magyarországon az italcsomagolások új visszaváltási rendszere, az ún. kötelező visszaváltási díjas (DRS) rendszer. Ezzel kapcsolatban módosultak a számviteli törvény egyes rendelkezései is.

Eltérő számviteli elszámolás vonatkozik:
– a kötelezően visszaváltási díjas, nem újra használható termékek visszaváltási díjára,
– a kötelezően visszaváltási díjas, újra használható termékek díjára, és
– a gyártók által önkéntesen vállalt visszaváltási díjas termékek díjára.

A kötelező visszaváltási rendszer (DRS) részleteivel  és a kötelező visszaváltási rendszer és az áfa kapcsolatával külön blogbejegyzésben foglalkoztunk.

Elengedett pótbefizetés, osztalék

A számviteli törvény 2024-től életbe lépő változásai a pótbefizetésből és az osztalékból származó követelés elengedésére vonatkozó rendelkezéseket alkalmazók körét kiterjeszti általánosan a vállalkozóra, amely magában foglalja a gazdasági társaság mellett többek között a szövetkezetet is (korábban csak a gazdasági társaságoknak volt erre lehetőségük).

Építményi jog

2024-től az új számviteli szabályok szerint az építményi jogot az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként kell nyilvántartásba venni a tárgyi eszközök között. Az ingatlan tulajdonosánál az építményi jog eladásának ellenértéket az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni, de mivel építményi jog határozott időre köthető ki és több évre vonatkozik ezért időben el kell határolni – a szerződés szerinti időtartam alatt egyenletesen kell feloldani.

A Ptk. alapján az építményi jog ellenértéke időszakonként visszatérő szolgáltatásként (építménybérként) is meghatározható, mint igénybe vett szolgáltatás ellenértékét kell elszámolni.

Könyvvizsgáló választása

A végrehajtásért felelős könyvvizsgálót is meg kell választani a könyvvizsgáló cég auditra történő választásával egyidejűleg.

Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló értékhatárai

Egyszerűsített éves beszámolóját – saját választása alapján – a 6. § (5) bekezdés szerinti kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően (mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló) is elkészítheti a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
– mérlegfőösszeg 150 millió forint (korábban 100 millió forint volt),
– éves nettó árbevétel 300 millió forint (korábban 200 millió forint volt),
– üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak létszáma 10 fő.

Fenntarthatósági jelentésre vonatkozó előírások (CSRD irányelv)

Számviteli törvény III/A. Fejezet. A követelményeket lépcsőzetesen vezetik be, a kötelezettséget először 2024. január 1-jén vagy azt követően kezdődő üzleti évtől kell alkalmazni.  A CSRD irányelv  hatálya alá tartozó vállalkozásoknak az őket érintő környezeti és társadalmi kérdésekkel, emberi jogokkal és irányítási tényezőkkel kapcsolatos információkról kell fenntarthatósági jelentést készíteniük.

Kiválás új alesete: leválás

Az új számviteli szabályozás szerint a leválás keretében a vagyonátadás (eszközök és kötelezettségek) teljesítését és az ellenében kapott részesedés könyvekbe történő felvételét a gazdasági társaságok alapítására vonatkozó számviteli szabályok megfelelő alkalmazásával kell elszámolni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS